Bizottság: uniós jogot sért az AEGON-felvásárlás magyar vétója
A magyar hatóságok 2021. április 6-i döntése, amely megvétózta, hogy a Vienna Insurance Group (VIG) felvásárolja az AEGON csoport magyar leányvállalatait, sérti az uniós összefonódás-rendelet 21. cikkét az Európai Bizottság által elvégzett előzetes vizsgálat következtetése szerint.
A brüsszeli versenyhatóság még 2001. októberében indított vizsgálatot az ügyben, és mint csütörtöki közleményében emlékeztet rá, a tervezett felvásárlás egy nagyobb ügylet részét képezi, amelyet a Bizottság az uniós összefonódás-ellenőrzési rendelet alapján 2021. augusztus 12-én feltétel nélkül engedélyezett.
A felvásárlás arra irányult, hogy a VIG felvásárolja az AEGON magyar, lengyel, román és török életbiztosítási és nem-életbiztosítási, nyugdíjalap-kezelési, vagyonkezelési és kiegészítő szolgáltatásokat nyújtó üzletágait. Azelőtt, hogy a Bizottság engedélyezte az ügyletet, Magyarország vétóhatározatot adott ki a közvetlen külföldi befektetések átvilágítására vonatkozó magyar jogszabály koronavírus-világjárvánnyal összefüggésben bevezetett módosításai alapján, azzal érvelve, hogy a felvásárlás veszélyeztetné Magyarország jogos érdekeit.
Csakhogy, mint a testület rámutat, az uniós összefonódás-ellenőrzési rendelet 21. cikke értelmében a Bizottság kizárólagos hatáskörrel rendelkezik az uniós léptékű összefonódások vizsgálatát illetően, a tagállamok pedig nem alkalmazhatják nemzeti jogszabályaikat ezekre az ügyletekre.
A tagállamok csak akkor hozhatnak intézkedéseket a jogos érdekek védelmében, ha ezek az intézkedések összeegyeztethetők az uniós jog általános elveivel és egyéb rendelkezéseivel, és ha az intézkedésekről a tagállam – néhány kivételes esettől eltekintve – tájékoztatja a Bizottságot. A Bizottság ellenőrzi az intézkedések megfelelőségét és uniós joggal való összeegyeztethetőségét, és azt is megvizsgálja, hogy valóban jogos érdek védelmére irányulnak-e.
A Bizottság az előzetes értékelés alapján megállapítja, hogy megalapozott kételyek merülnek fel azzal kapcsolatban, hogy az intézkedés az EU összefonódás-ellenőrzési rendelete értelmében Magyarország jogos érdekeinek védelmére irányul-e. A Bizottság ezért előzetesen úgy ítéli meg, hogy Magyarország érvelése nem kielégítő, és hogy az országnak a döntés meghozatala előtt tájékoztatnia kellett volna a Bizottságot a felvásárlás tervezett megvétózásáról, és a jóváhagyását kellett volna kérnie.
Előzetes értékelésében a Bizottság úgy érvel továbbá, hogy a vétó összeegyeztethetetlen az uniós összefonódás-ellenőrzési rendelet 21. cikkével, mivel sérti a letelepedés szabadságát. Brüsszel felkéri Magyarországot, hogy 10 munkanapon belül válaszoljon a felvetésekre.
"A Bizottság ki fogja értékelni Magyarország válaszát, és mérlegelni fogja, milyen lépéseket tegyen a továbbiakban. Ha a válasz nem oszlatja el teljes mértékben az aggályokat, a testület végleges döntést hozhat az ügyben, megállapítva, hogy Magyarország megsértette az EU összefonódás-ellenőrzési rendeletének 21. cikkét, és elrendelheti a vétó visszavonását" - húzza alá a közlemény.