Keresés

A három német balliberális kormánypárt, a szocialisták, a zöldek és a szabad demokraták parlamenti határozatot kezdeményeztek a Bundestagban, Arra szólítják fel Olaf Scholz kancellárt, hogy „alaposan” vizsgálja meg a magyar kormány által tett korrupcióellenes reformokat és csak akkor támogassa a Magyarországnak járó euró milliárdok felszabadítását, ha Budapest bizonyítani tudja, hogy komolyan gondolja a jogállamisági aggodalmak orvoslását.

Az Európai Bizottság által jóváhagyott első határokon átnyúló együttműködési program keretében 66 millió euró áll majd Magyarország, Szlovákia, Románia és Ukrajna rendelkezésére 2021 és 2027 között.

Szerdán három napos tényfeltáró látogatásra Budapestre érkezett az Európai Parlament Kulturális és Oktatási Bizottságának képviselői. 7-en az EP legfőbb frakcióit képviselik, a kísérő tag pedig a Fidesz EP képviselője, Bocskor Andrea.
A látogatás céljáról szakbizottság elnöke, Sabine Verhayen előzetesen úgy nyilatkozott, hogy aggasztó jelenségekről értesültek a magyar közoktatás, művészeti közösségek és civil szervezetek szereplőitől, ezért első kézből és minden felet meghallgatva szeretnének tájékozódni a magyar oktatás, kultúra és média helyzetéről.

Hosszú vita után az Európai Tanács kompromisszumra jutott és elfogadta az orosz ellenes szankciók újabb, nyolcadik körét. Ennek leglényegesebb eleme, hogy megteremti a jogi környezetét a tengeren szállított orosz kőolaj árának meghatározására. Vagyis olyan olajszállítmányokra, amelyek Oroszországból indulnak és valamely uniós vagy G7 országhoz tartozó szállítmányozó vállalat juttatja el egy harmadik országba. Az ármeghatározás alapját az uniós vezetők a G7-ekkel fogják egyeztetni. Korábbi hírek az Ázsiába szállított orosz kőolaj árát vették alapul: az jelenleg 30%-kal olcsóbb, mint az Európában értékesített.

Intenzív és megoldás-orientált tárgyalásokon vannak túl az Európai Bizottsággal -erről beszélt újságíróknak Varga Judit Brüsszelben. Bár az Általános Ügyek Tanácsán a külpolitikai kérdésekben az egyhangú döntéshozatal megszüntetése volt napirenden- Németország támogatná, hogy Magyarország elveszítse vétójogát az uniós döntések blokkolását megelőzendő - ám a legtöbben az Európai Bizottság és a magyar kormány közti tárgyalásokról kérdezték a minisztert.

Konstruktívnak nevezte az Európai Parlament költségvetési és gazdasági bizottságának együttes ülésén a magyar helyreállítási pénzek ügyében zajló tárgyalásokat Valdis Dombrovskis alelnök és Paolo Gentiloni költségvetésért felelős uniós biztos.

Alig kezdték el zárt ülésen az egyeztetést kedden délelőtt az unió energiaügyi miniszterei, amikor a DPA német hírügynökség már bejelentette, hogy megszületett a megállapodás az Európai Bizottság augusztus 1-jétől jövő március végéig szóló, 15%-os uniós földgázfelhasználás csökkentési javaslatáról.
A német megkönnyebbülés nem volt véletlen, hiszen még a hétvégén is kétséges volt, hogy a tagállamok megszavazzák az Európai Bizottság -elemzők szerint Németországnak kedvező – előterjesztését. A testület az elfogadás érdekében -és a presztízsvesztés elkerülésére- felvizezte az eredeti, alig egy hete ismertetett javaslatot. Számos tagállam mentességet kapott a rendelkezés alól.

2021 szeptemberében néhány napos látogatásra Budapestre érkezett a LIBE, azaz az Európai Parlament Állampolgári, Jogi Bel-és Igazságügyi Bizottságának delegációja, hogy a magyar jogállamiság helyzetét vizsgálja. A fókuszban a sajtó-és az akadémiai szabadság, az igazságszolgáltatás függetlensége, valamint a kisebbségi jogok és általában a demokratikus értékek tisztelete volt. A tényfeltáró delegáció eredményeiről jelentést készítettek, amiről szerdán a LIBE Bizottság tagjai szavaznak, szeptemberben pedig az Európai Parlament plenáris ülésén fognak vitát rendezni.

Az Európai Bizottság által a magyar kormánynak küldött hivatalos levél elégséges bizonyítékot lát arra, hogy a magyar közbeszerzési rendszer alapvető hiányosságai a nyomozati és ügyészségi munka elégtelenségeivel és a magas rangú visszaélésekre is kiterjedő átfogó korrupció-ellenes keret hiányával ötvöződve olyan egyveleget alkotnak, amely komolyan veszélyezteti az Unió pénzügyi érdekeit és indokolttá teszi az általános feltételrendszerről szóló rendelet alkalmazását.

Az Európai Bizottság szerdán meghozta a döntést a jogállami mechanizmushoz kapcsolódó hivatalos eljárás megindításáról Magyarországgal szemben, két hónapot adva a kormánynak a válaszra. Az eljárás alapja Brüsszel szerint a magyar közbeszerzési rendszert jellemző rendszerszintű hiányosságok tartós megléte, egy átfogó korrupció-ellenes keret hiánya és súlyosbító tényezőként a nyomozati és vádhatósági tevékenység függetlenségének korlátai. Brüsszelben hangsúlyozzák, hogy az eljárás célja nem Magyarország megbüntetése, hanem éppenséggel az esetleges későbbi pénzügyi intézkedések megelőzése.