Brüsszel jelenleg ezért nem látja biztonságban az uniós pénzeket Magyarországon

Az Európai Bizottság meglátása szerint az uniós pénzek felhasználását intéző és ellenőrző, valamint a csalások és visszaélések kivizsgálásáért és a vádemelésért felelős struktúra gyengeségei, továbbá a korrupció kérdését átfogóan szabályozó keret hiánya együttesen, de külön-külön is olyan rendszerszintű problémát képeznek, amelyek határozott veszélyt jelentenek az uniós költségvetésre és az EU pénzügyi érdekeire. A testület a magyar kormánynak szerdán küldött hivatalos értesítésben – amelynek akkor még nem végleges példánya lapunk birtokába jutott – ezért kellően közvetlen összefüggést lát a jogállamisági elvek megsértése és az uniós pénzügyi érdekek sérelme, illetve ennek kockázata között, aminek megléte előfeltétele az eljárás megindításának.

A Bizottság több mint 40 oldalon át először a tényeket, majd az azokra eddig adott magyar válaszokat sorakoztatja fel, hogy aztán a levélben megnevezett területeken arra a következtetésre jusson, hogy szerinte fennállnak a jogszabály alkalmazásának a feltételei Magyarországgal szemben. 

“A Bizottság által az írásos értesítésben kifejtett aggályok egy sor, az uniós költségvetés végrehajtása és az egészséges pénzügyi menedzsment elvei szempontjából kulcsfontosságú területet érintenek, amelyek egymásra épülve komoly veszélyt jelentenek az Unió pénzügyi érdekeire. Az uniós költségvetés végrehajtása során olyan ügyek merülnek fel Magyarországon, amelyek, úgy tűnik, hogy strukturális, jogi vagy gyakorlati korlátok, vagy akadályok miatt nincsenek megfelelően kivizsgálva. Ez az igazságszolgáltatás függetlenségét övező számos aggodalommal ötvöződve egy olyan általános helyzetet eredményez, amely közvetlenül érintheti az EU pénzügyi érdekeit. Ezt illetően a beazonosított problémák annyira szerteágazók és komolyak, hogy az uniós büdzsét fenyegető általános pénzügyi kockázatok túllépik azokat a kockázatokat, amelyeket a különböző ágazati eszközökben rögzített más eljárások kezelni tudnának”. Így magyarázza a Bizottság, hogy miért az Uniós pénzgyi érdekek védelmét szolgáló általános feltételrendszert (jogállami féket) tartja a megfelelő válasznak a magyar probléma kezelésére. 

Ahogy azt az EU-Monitor kérdésére válaszolva egy magas rangú EU-tisztviselő is megerősítette, a Bizottság szerint az elmúlt tíz évben olyan rendszerszintű problémák és hiányosságok jellemezték az uniós források magyarországi felhasználását, amelyekre az egyes részterületeken meglévő eszközök (például a kohéziós politikánál a többé-kevésbé rendszeres pénzügyi korrekciók) nem kínáltak megoldást, és amelyek orvoslására rendszerszintű válaszra van szükség, amit az új jogállami mechanizmus kínál.

Az Európai Bizottság elsősorban a közbeszerzési rendszer rendszerszintű és kiterjedt hiányosságait, valamint ezekre ráépülve és súlyosbító körülményként figyelembe véve a csalásokra és a korrupciós esetekre vonatkozó vizsgálatokat, a vádhatóság tevékenységét és a korrupció-ellenes keretet, illetve annak hiányát azonosította be olyan tényezőkként, amelyek együttesen, de önmagukban is súlyos problémákat vetnek fel.

Ami a közbeszerzést illeti, a Bizottság szerint a jelenleg rendelkezésre álló információk alapján jó okkal feltételezhető, hogy „a visszatérő komoly és rendszerszintű rendellenességek a közbeszerzésben (amelyeket sem az uniós büdzsét a közbeszerzési eljárásokon keresztül végrehajtó hatóságok, sem a közbeszerzési eljárások ellenőrzéséért felelős szervek nem kezeltek megfelelően), a jogállami elvek olyan megsértéseit képezik, amelyek komoly kockázatokat jelentenek az uniós büdzsé jelenlegi és jövőbeni végrehajtására”.

Brüsszel a vonatkozó rendelet alkalmazásának kiváltó okaira, vagyis a rendeletre hivatkozva, több pontban is teljesültnek látja ennek feltételeit. Az egyik az uniós költségvetés végrehajtásáért felelős hatóságok megfelelő működése. A másik a pénzügyi ellenőrzésért, a nyomon követésért és az auditért felelős hatóságok megfelelő működése, ideértve az elszámoltathatósági rendszereket is. A harmadik: a csalás, a korrupció vagy más fajta, az uniós büdzsé végrehajtásával összefüggő jogsértések megelőzése és szankcionálása. Végül pedig az úgynevezett „más helyzetek”, jelen esetben „annak szavatolásának folymatos hiánya, hogy a szabályozói keret és a gyakorlat a közbeszerzésben elkerülje a korrupciós kockázatokat”. 

Miként a testület levelében fogalmaz: a leírt tények több mint tíz éven át tartó folytatódása az uniós alapokkal való folytatólagos rossz gazdálkodásra utal, és a magyar állami hatóságoknak a tartós mulasztására, hogy hatékonyan védelmezzék az Unió pénzügyi érdekeit. A Bizottság úgy látja, hogy ha csak nem történnek sürgősen további intézkedések a problémák hatékony orvoslására, nincs ok azt feltételezni, hogy a fenti helyzet számottevően javulni fog”. 

Az eljárás megindítását fémjelző írásos értesítés külön is figyelmet szentel a kohéziós forrásoknál a pénzügyi korrekciók (2007 és 2020 között nagyjából 3 milliárd euró, amiből 900 millió közvetlenül a közbeszerzéssel függ össze) rendkívül nagy mértékének, a közbeszerzések ellenőrzésért felelős nemzeti rendszerek tartós hiányosságainak (a testület szerint feltételezhető, hogy a nem auditált projekteknél is valószínűleg vannak szabálytalanságok), és az egyrésztvevős pályázatok „abnormálisan magas arányának” (ez a testület szerint bizonyos esetekben korrupcióra és/vagy összeférhetetlenségre utalhat). A levél vonatkozó részéből kiderül, hogy nagyfokú eltérés van a Bizottság és a magyar kormány számai között, mert miközben az előbbi szerint 39%-os az egyrésztvevős pályázatok aránya, utóbbi 15%-ról beszél, de ezt Brüsszel szerint semmilyen bizonyítékkal nem támasztotta még alá. 

Ugyancsak súlyos problémát lát a Bizottság a keretmegállapodások gyakorlatában bizonyos szektorok (IT, építőipar stb.) esetében, főleg, ha azok ötéves időszakra szólnak, és arra is felhívja a figyelmet, hogy a magyar hatóságok a 2021-2027 közötti időszakban is folytatnák ezt a gyakorlatot. 

Az anyag kitér az uniós támogatásokra jogosult állami tulajdonú földek árverésének gyakorlatára („a releváns állítások komoly problémára utalhatnak az uniós büdzsé szabályos pénzügyi menedzsmentjében”). Ezentúl nagy tere szentel a levél az egyetemek tulajdonjogát is birtokló közérdekű vagyonkezelő alapítványok létrehozására, azok jogszabályi hátterére, és arra is, hogy ezek ténylegesen és potenciálisan is uniós alapok kedvezményezettjei lehetnek. A Bizottság megjegyzi, hogy ezek az alapítványok „potenciálisan ki vannak vonva a közbeszerzési szabályok, az ellenőrzés és az audit alól is”. 

„A jelenlegi információk alapján jó okkal feltételezhető, hogy a közpénzek, az EU-pénzeket is beleértve ezen közérdekű alapítványok és az általuk fenntartott jogi személyek által történő használata nincs összhangban azokkal az átláthatósági és ellenőrzési előírásokkal, amelyek elvileg ezekre az alapokra alkalmazandók”. 

Ami a nyomozó szervek és a vádhatóság működését érinti, a Bizottság szerint „a vádhatóságnak az állítólagos, közérdekre káros bűncselekmények kivizsgálását vagy a vádemelését elutasító döntései elleni hatékony orvoslat hiánya érinti az EU pénzügyi érdekeit és a közpénzek elsikkasztását”. 

A Bizottság ugyanakkor konstatálja, hogy a magyar helyreállítási tervről folyó tárgyalások keretében a kormány intézkedéseket javasolt ennek a kihívásnak a kezelésére. Mindazonáltal a magyar tervet még nem véglegesítették és a testület szerint a javasolt intézkedések további magyarázatra szorulnak. 

A levél felsorolja a magyar ügyészség szervezeti rendjével és tevékenységével kapcsolatos kifogásait is, ideértve a hatalomkoncentrációt a legfőbb ügyész kezében, az ügyészi szolgálat szigorúan hierarchikus felépítését, az indoklás hiányát a nyomozati ügyek elosztásánál vagy újraelosztásánál, és az önkényes döntések megelőzősét szolgáló szabályok hiányát, amelyek „akadályozhatják a hatékony vizsgálatot és vádhatósági politikát”. Mindez a Bizottság szerint az uniós alapokat magába foglaló nyomozások és a vádemelések hatékonységét gyengítő komoly kockázat forrása. 

Ami pedig a korrupció-ellenes keret hiányát jelenti, a Bizottság rámutat, hogy az Európai Szemeszter keretében Magyarország volt azegyetlen tagállam, amely minden egyes évben észrevételeket vagy ajánlásokat kapott az átfogó korrupció-ellene stratégia hiánya miatt. „Elsősorban a haveri kapcsolatokra, a kivételezésre és a sógor-komaságra vonatkozó kockázatok a közigazgatás felső szintjein, illetve azok a kockázatok, amelyek az üzleti szféra és a politikai szereplők közötti kapcsolatokat érintik, továbbra sincsenek kiiktatva”.  

A testület azt is jelzi, hogy az igazságszolgáltatás függetlenségét illetően is lehetnek további fenntartásai és kérdései is. A Bizottság a levelében egyébként számos kérdést intéz Budapesthez, többek között megismételve olyanokat is, amelyek a tavaly novemberi informális levélben is szerepeltek már, de a testület szerint nem lettek kielégítően megválaszolva.