Search
Close

Újabb Magyaraországról szóló jelentés a LIBE Bizottságban

Brüsszel, 2022. július 8.
2021 szeptemberében néhány napos látogatásra Budapestre érkezett a LIBE, azaz az Európai Parlament Állampolgári, Jogi Bel-és Igazságügyi Bizottságának delegációja, hogy a magyar jogállamiság helyzetét vizsgálja. A fókuszban a sajtó-és az akadémiai szabadság, az igazságszolgáltatás függetlensége, valamint a kisebbségi jogok és általában a demokratikus értékek tisztelete volt. A tényfeltáró delegáció eredményeiről jelentést készítettek, amiről szerdán a LIBE Bizottság tagjai szavaznak, szeptemberben pedig az Európai Parlament plenáris ülésén fognak vitát rendezni.

A LIBE Bizottságnak ez a harmadik, Magyarországról szóló jelentése. 2013-ban Rui Tavares portugál képviselő festett lesújtó képet a magyar jogállamiság helyzetéről. Jelentésében már meglebegtette a 7-es cikkely szerint eljárás megindítását Magyarország ellen, de ez végül lekerült a napirendről. 2017 nyarán a szintén zöldpárti, holland Judith Sagentini kapott felkérést a LIBE Bizottságról egy Magyarországról szóló jelentés elkészítésére. Az igazságszolgáltatás függetlenségét, a véleménynyilvánítás szabadságát, a kisebbségek és a migránsok helyzetét bíróló dokumentumot 2018 szeptemberében fogadta el az Európai Parlament, a tartózkodók számának figyelmen kívül hagyásával. Ez utóbbi miatt Budapest pert is indított, de elveszítette. A Sargenti jelentés megszavazása után megindult Magyarország ellen a 7-es cikkely szerinti eljárás, ami az uniós tagállam szavazati jogának felfüggesztésével járhat. 

 

A 2021 őszi 7 tagú LIBE delegáció vezetője – a Brüsszelben csak Sargentini-utódként emlegetett- a francia zöldpárti képviselő, Gwendoline Delbos-Corfield volt, aki a magyar vonatkozású ügyek felelőse és az újabb magyarországi jelentés készítője. Ő egyébként 2021 nyarán a magyar gyermekvédelmi törvény elfogadásakor azt követelte, hogy Magyarországtól vonják meg az uniós szavazati jogot. 

 

Az EU Monitor által olvasott, 30 oldalas Delbos-Corfield-féle jelentéstervezet fő tétele, hogy Magyarország az elmúlt 4 évben, a Sargenti-jelentés óta, „szisztematikusan” aláásta a demokratikus értékeket. Ebben a folyamatban pedig a 7-es cikkely szerinti eljárásban tartott meghallgatások, egyeztetések sem képeztek ellensúlyt. 

A jelentéstervezetben Delbos-Corfield részletes és hosszú listát állított össze az általa aggályosnak tartott magyar kormányzati intézkedésekről és parlamenti döntésekről. Ezek között van például a koronavírus járvány alatt hozott veszélyhelyzet határozatlan ideig történő meghosszabbítása, a Kúria elnökének megválasztása „az Országos Bírói Tanács ellenvéleménye ellenére”, az önkormányzatok működésébe való beavatkozás, a Magyar Tudományos Akadémia és a Színház és Filmművészeti Egyetem autonómiájának megsértése.  A szöveg úgy fogalmaz, hogy a Közép-európai Sajtó és Média Alapítvány (KESMA) „kormánypropagandát terjeszt”, bírálja a magyar gyermekvédelmi törvényt, a civil szervezetek anyagi elszámoltatására vonatkozó jogszabályt, a migránsok és menedékkérők jogainak megsértését, és egyes kisebbségek hátrányos megkülönböztetését. A Delbos-Corfield jelentés szerint a 2022-es magyar parlamenti választás- bár rendkívül az EBESZ megfigyelők rendben találták- nem volt tisztességes, mert azokat nem egyenlő feltételekkel tartották.  

Az előterjesztésről a LIBE Bizottság szerdán szavaz. A jelentéstevő francia képviselő várhatóan felszólítja majd az Európai Bizottságot, hogy addig ne fogadja el a magyar helyreállítási tervet, illetve ne utaljon uniós forrásokat, amíg a budapesti kormány nem tartja be a brüsszeli ajánlásokat.  

A szerdai LIBE Bizottság ülésén az ID és az ECR frakció képviselői kisebbségi jelentést terjeszthetnek be, amelyben elutasítják a Magyarországgal szembeni kettős mérce alkalmazását.    

Deutsch Tamás, a Fidesz EP képviselőinek delegációvezetője szerint az újabb, Magyarországot támadó jelentés is csúsztatások és hamis állítások gyűjteménye, am akkor kerül napirendre a LIBE Bizottságban, amikor közeledés van a magyar kormány és az Európai Bizottság között a Helyreállítási Terv elfogadása ügyében. „Most ők Ijedten látják, hogy könnyen lehet, hogy heteken, hónapokon belül a magyar kormány és az Európai Bizottság megállapodásra jut, és az Európai Bizottság rábólinthat az RRF pénzek folyósítására, Magyarország hozzájuthat a neki járó helyreállítási pénzekhez. Ők ezt nem akarják, ők ártani akarnak Magyaraországnak és egy ilyen számukra kedvezőtlen, Európa számára és a magyarok számára viszont kedvező megállapodást akarnak megtorpedózni. „-fogalmazott Deutsch Tamás. 

A 10. éve, „jogállamisági reflektorfényben” lévő uniós tagállam ügyében láthatóan az Európai Tanács is elmozdulást akar. Erre utalnak a cseh miniszterelnök szavai. Petr Fiala a héten a strasbourgi plenáris ülésen a cseh soros elnökség prioritásait bemutató felszólalásában többek között azt mondta, hogy elnöksége a Magyarország ellen folyó eljárást a megállapodás felé vinné el.