A közbeszerzés a fő ok a Magyarország elleni eljárás megindítására

A magyar közbeszerzési rendszer tartós, körülbelül egy évtizede fennálló rendszerszintű hiányosságai indokolják az Európai Bizottság szerint az uniós pénzügyi érdekek védelmére hivatott általános feltételrendszer alkalmazását, amelyet hatályba lépése óta először Magyarországgal szemben vet be Brüsszel. A biztosi kollégium szerdán hivatalosan is döntött a jogállami mechanizmushoz kapcsolódó eljárás megindításáról, felhatalmazva Johannes Hahn költségvetési biztost, hogy még szerda délután „postázza” az eljárás kezdetét jelző hivatalos értesítést a magyar kormánynak, két hónapot adva a válaszra és érveinek kifejtésére. 

Az eljárás alaphelyzetben 5-9 hónapot vehet igénybe, de mint Brüsszelben hangsúlyozzák, remélhetőleg nem lesz szükség a végigvitelére, mert a kormány a most kezdődő párbeszéd során orvosolni fogja azokat a problémákat, amelyek a Bizottság szerint komoly aggodalomra adnak okot és indokolják a rendelet alkalmazását. 

Magas rangú EU-tisztviselők a magyar közbeszerzési rendszer tartós és rendszerszintű hiányosságait jelölték meg az eljárás megindításának közvetlen okaként. A Bizottság aggályai lényegében az uniós pénzek kezelésére létrehozott magyar struktúra működésének egészét érintik: a költségvetés végrehajtásáért felelős hatóságok működését, a pénzügyi ellenőrzést, az auditot, a nyomon követő (monitoring) rendszert és a felelős hatóságok elszámoltathatóságát. Ezentúl a Bizottságnál a közbeszerzési rendszer átlátható működését sem látják biztosítottnak, és mindezek alapján arra a következtetésre jutottak, hogy Magyarországon az EU pénzügyi érdekei fokozott kockázatnak vannak kitéve. 

A testület súlyosbító körülményként tekint az átfogó korrupció-ellenes keret hiányára és arra is, hogy megítélése szerint korlátokba ütközik a visszaélések és csalások felderítéséért felelős nyomozati és vádhatósági tevékenység „függetlensége”. 

Az idézett EU-tisztviselők kérdésekre válaszolva tisztázták, hogy ugyanebbe a problémahalmazba tartoznak a Bizottság novemberi adminisztratív levelében is említett anomáliák az állami tulajdonú mezőgazdasági földterületek árverésen történt értékesítéséről. Az uniós költségvetéshez a kapocs, hogy a földterületek tulajdonjogához jelentős uniós szubvenciók társulnak a közös agrárpolitika első pilléréből. 

Mint bizottsági tisztviselők megjegyzik, a magyar közbeszerzési rendszer alapvető és súlyos hiányosságai már körülbelül egy évtizede ismertek és az eseti alapon végrehajtott pénzügyi korrekciók ellenére a magyar hatóságok a mai napig nem orvosolták a problémákat. A most induló eljárás célja éppen annak elérése, hogy erre végre horizontális formában sor kerüljön. 

Brüsszelben hangsúlyozzák, hogy az egész folyamat célja ennek a problémának az elhárítása, mivel az EU eddigi, az ilyen problémákat szektorális alapon kezelő eszközrendszere erre alkalmatlan volt. Optimális esetben tehát nem kell felfüggeszteni majd magyar költségvetési kifizetéseket, amely egyébként is az utolsó eszköznek számít az eljárás során. Megfigyelők szerint a kulcs mindvégig Orbán Viktor kezében van. A folyamat egy pontján a Bizottság például egy hónapos határidővel informálisan közölheti a kormánnyal, hogy ha nem orvosolja megfelelően a hibákat, akkor milyen pénzügyi intézkedésre számíthat. Magyarán: a kormány előre tudni fogja, hogy mi várhat rá és hogyan kerülheti el a kifizetések felfüggesztését.

Bizottsági tisztviselők még csak spekulálni sem hajlandók az esetleges pénzügyi szankció lehetséges összegéről. A kiindulópont ugyanakkor nem sok jót sejtet, mivel Brüsszel az egész közbeszerzést érintő rendszerszintű problémát azonosított be, és további súlyosbító körülménynek számít a hiányosságok tartós megléte és a sorozatos felszólítások ellenére az azok orvoslását célzó érdemi lépések elmaradása. 

Bármilyen pénzügyi szankció kiszámítása során két fő elvnek kell érvényesülnie. Egy: a büntetésnek arányosnak kell lennie az elkövetett mulasztással. Kettő: a büntetés mértékének tükröznie kell a jogállami hiányosság költségvetésre gyakorolt valós és vélt hatásait. Arról ugyanakkor szó sincs – mutatnak rá a Bizottságnál -, hogy egy ország uniós kifizetéseinek a nagy részét felfüggesztenék. 

Brüsszelben a lehetséges szankcionálási modellként említik a közös agrárpolitikánál is alkalmazott módszert, amikor horizontálisan egy átalányösszeget szabnak ki a szabálytalanságot elkövető kedvezményezettekre. 

Az esetleges intézkedések egyébként a 2014-2020-as költségvetési keretnek azokat a forrásait is érinthetik, amelyeket 2021. január 1., a jogszabály hatályba lépését követően fizetnének ki Magyarországnak. 

Mint bizottsági tisztviselők rámutatnak, az eljárás maximum 9 hónapot vehet igénybe, de ez akár 5 hónapra is lerövidíthető, különösen, ha a tagállam együttműködik a problémák kiküszöbölésében.