Elfogadták a nyolcadik szankciós csomagot: a kőolaj árplafon Magyarországot nem érinti

Brüsszel, 2022. október 7.

Hosszú vita után az Európai Tanács kompromisszumra jutott és elfogadta az orosz ellenes szankciók újabb, nyolcadik körét. Ennek leglényegesebb eleme, hogy megteremti a jogi környezetét a tengeren szállított orosz kőolaj árának meghatározására. Vagyis olyan olajszállítmányokra, amelyek Oroszországból indulnak és valamely uniós vagy G7 országhoz tartozó szállítmányozó vállalat juttatja el egy harmadik országba. Az ármeghatározás alapját az uniós vezetők a G7-ekkel fogják egyeztetni. Korábbi hírek az Ázsiába szállított orosz kőolaj árát vették alapul: az jelenleg 30%-kal olcsóbb, mint az Európában értékesített.

A nyolcadik körös szankcióscsomag végleges változatát több helyen felvizezték annak érdekében, hogy az uniós tagállamok egyöntetűen meg tudjanak állapodni róla. Az Európai Bizottság meghosszabbította az intézkedések átmeneti időszakát -háromról hat hónapra- például Málta, Ciprus és Görögország esetében: ezen déli országok aggodalmukat fejezték ki a kőolaj ársapka bevezetése miatt, hiszen iparuk nagymértékben épül az orosz kőolaj tengeri szállítására. Ezt elismerve Ciprus, Málta és Görögország anyagi kompenzációra számíthat a Bizottságtól. A végleges szöveg szerint egyébként kibővül azon felségjelű tankerhajók köre, amelyet kitiltanak az uniós kikötőkből.

Az uniós kőolaj árplafon meghatározásával kapcsolatban Szijjártó Péter leszögezte, hogy az nem vonatkozik a csővezetéken keresztül érkező orosz nyersanyagra, amelynek ügyében Magyarország korábban mentességet kapott. Sőt vészhelyzet esetén sem, ha a csővezetéken keresztül érkező olajat tengeri úton kellen pótolni.

"Számunkra az energiaellátás biztonsága vörös vonalat jelent, világossá tettük azt is, hogy a magyar embereknek kárt okozó intézkedéseket nem vagyunk hajlandók elfogadni, és ezt a következetes álláspontunkat érvényesítettük itt is. Magyarország kivételt kapott minden olyan esetre, amely fontos volt a számára." -fogalmazott a külgazdasági-és külügyminiszter, aki hozzátette, hogy a szankciók nem érintik az orosz nukleáris energiát, azaz nem érintik a paksi bővítést.

Az orosz ellenes büntetőintézkedések új köre kiterjeszti az orosz acéltermékekre vonatkozó importtilalmat, egyben megtiltja olyan európai acélalkatrészek kivitelét is, amelyek a repülőgép vagy fegyvergyártáshoz alkalmasak. Ezen a területen több tagállamnak, például Belgiumnak voltak aggodalmai, hiszen így több tízezer munkahely szűnhet meg. Az aggodalmakra válaszul a Bizottság hosszabb átmeneti időszakokat javasolt az orosz acélimport tilalmának bevezetésére.

A most hozott szankcióscsomag több uniós vegyipari termékre is exporttilalmat vet ki. Kiterjeszti a beutazási tilalom alá volt orosz állampolgárok körét is. Az Unióból kitiltották például azt az Alekszandr Dugint, szélsőséges nacionalista filozófust, Putyin elnök fő tanácsadóját, akit az Ukrajna ellen indított háború egyik fő ideológusának tartanak. Valószínűleg Gerhard Schröder volt szocialista német kancellár példája miatt- aki hosszú időn keresztül volt tagja a Gazprom igazgató tanácsának - megtiltották, hogy európai uniós állampolgárok orosz állami vállalatok vezetésében vegyenek részt.

A szankciók kiterjednek az orosz facellulózra és a papírra, a cigarettákra, különféle műanyag termékekre, a sminktermékekre, parfümökre, kozmetikumokra, valamint az ékszeriparban használt anyagokra.

Az orosz ellenes büntetőintézkedések nyolcadik körének tető alá hozásával egyidőben Ursula von der Leyen bejelentette, hogy az energiaválság súlyos szakaszába lépett, ezért az Európai Unió megkezdte a munkát a gázárak felső határának a megállapítására. "Készek vagyunk megvitatni a villamosenergia-termelésre használt gáz árának felső határát" - mondta az Strasbourgban, az Európai parlament plenáris ülésén. Ugyanakkor hozzátette azt is, hogy a gázárakat a villamosenergia-piacon túl is meg kell vizsgálnia Brüsszelnek.