Search
Close

EP-ultimátum a Bizottságnak a jogállami fék alkalmazására

Brüsszel, 2021. március 25.
Nagy többséggel elfogadott csütörtöki állásfoglalásában az Európai Parlament bírósági keresettel fenyegette meg az Európai Bizottságot, ha június 1-ig nem mutatja be a jogállami feltételrendszer alkalmazásához szükséges iránymutatásokat.

Az Európai Parlament csütörtökön felszólította az Európai Bizottságot, hogy legkésőbb június 1-ig tegye le az asztalra a jogállami feltételrendszer alkalmazásával összefüggő iránymutatásokat és előtte konzultáljon a képviselőkkel, különben az EP kötelezettségeinek elmulasztása miatt az EU Működéséről szóló Szerződés 265-ik cikke alapján az Európai Bíróságon eljárást indít ellene.

Az állásfoglalás, amit 529 igen szavazattal, 148 ellenében és 10 tartózkodás mellett fogadott el a képviselőtestület, arra is rámutat, hogy a jogállamiságra vonatkozó feltételrendszerről szóló rendelet alkalmazása nem függhet iránymutatások elfogadásától. A képviselők arra intik Brüsszelt, hogy „kerülje el a további késedelmet a rendelet alkalmazásában”, és emlékeztetnek arra, hogy „az iránymutatások nem áshatják alá a társjogalkotók szándékát”.

Az EP nem először próbál politikai állásfoglalással nyomást gyakorolni az Európai Bizottságra, miután Ursula von der Leyen a decemberi EU-csúcson egy átfogó politikai alku részeként önkorlátozást vállalt be az uniós kifizetések és a jogállami elvek között kapcsolatot létesítő rendelet végrehajtásában, amivel az Európai Tanács által elfogadott, jogi kötőerővel nem bíró nyilatkozat szerint bevárja az iránymutatások elfogadását, aminek viszont előfeltétele az EU bíróságának döntése az új mechanizmus jogszerűségéről. 

A magyar és a lengyel kormány március 11-én nyújtotta be a jogszabály teljes vagy részleges megsemmisítését kérő keresetét az Európai Bírósághoz, és az EP – úgyis mint alperes – csütörtökön megszavazott állásfoglalásában is jelezte, hogy gyorsított eljárást fog kérni. 

A képviselők ezúttal is hangsúlyozták, hogy a rendelet 2021. január 1-én nem csak hatályba lépett, de közvetlenül alkalmazható, különösen a 750 milliárd eurós helyreállítási eszköz forrásainak folyósításával összefüggésben. 

Az állásfoglalás azt is nyomatékosítja, hogy „a rendelet hatálybalépése előtt bekövetkezett jogsértések a rendelet szerinti intézkedések elfogadását is maguk után vonhatják, amennyiben azok továbbra is fennállnak”. 

A Parlament úgy véli, hogy a jogállamiság elveinek tiszteletben tartásával kapcsolatban egyes tagállamokban fennálló helyzet „azonnali mérlegelést igényel”. Sürgeti a Bizottságot, hogy teljes mértékben használja ki vizsgálati jogkörét minden olyan esetben, amikor egy tagállam megsérti a jogállamiság elveit, ami kellően közvetlen módon érintheti vagy súlyosan veszélyeztetheti az uniós költségvetés hatékony és eredményes pénzgazdálkodását. 

A képviselők által elfogadott állásfoglalás „csalódottan állapítja meg, hogy a rendelet hatálybalépése óta nem küldtek írásbeli értesítést a tagállamoknak, annak ellenére, hogy számos aggály merült fel a jogállamiságnak a Bizottság 2020. évi jogállamisági jelentésében azonosított megsértései miatt”. 

Az EP arra is kéri a Bizottságot, hogy a jogállamiságról szóló éves jelentésébe foglaljon bele egy külön szakaszt, amely elemzi azokat az eseteket, amikor a jogállamiság elveinek egy adott tagállamban történő megsértése kellően közvetlen módon érintheti vagy súlyosan veszélyeztetheti az uniós költségvetés hatékony és eredményes pénzgazdálkodását.