Kötélhúzás a tagállamok között a plusz vakcinák elosztásáról

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke a csütörtökön rendezett videókonferencián arról biztosította az EU-tagállamok vezetőit, hogy még az AstraZeneca jelentős alulteljesítése mellett is június végére elérhető lesz uniós szinten a 70%-os felnőttbeoltási arány. Ehhez az év feléig 255 millió embert kellene beoltani, amire a Bizottság feje azért lát esélyt, mert az első negyedévben várt 100 millió adag után a második negyedévben az aktuális kilátások mellett 360 millió dózis oltóanyaggal számolnak Brüsszelben. Ebbe a csak április második felében a szállításokat megkezdő Johnson and Johnson 55 millió adag vakcinája is beletartozik, amelynek esetében egyetlen oltás is elég a védettséghez. 

Bár von der Leyen szerint az oltási folyamat EU-szerte felgyorsulóban van, eddig mindössze 18,2 millió európai, vagyis a lakosság 4,1 százaléka lett teljesen beoltva, azaz kapta meg mindkét védőoltást. Mostanáig 88 millió adagot szállítottak le a gyógyszergyárak az EU tagországainak és 62 millió oltást adtak be. Március 31-ig 100 millió adag oltóanyagot kellene kézhez kapniuk a tagállamoknak, az eredetileg tervezettnél 90 millióval kevesebbet, miután az AstraZeneca brit-svéd gyártó az elővásárlási szerződésben rögzített 120 millió adag helyett mindössze 30 milliót tud leszállítani az első negyedévben.

Az AstraZeneca várakozások szerint a második negyedévben is jelentősen elmarad majd a teljesítésben, és 180 millió dózis helyett csak 70 milliót lesz képes szállítani. A Pfizer/BionTechtől ugyanakkor a következő 3 hónapban 200 millió adag vakcina jöhet, míg a Modernától 35 millió, a Johnson and Johnsontól pedig további 55 millió. Így, ha minden jól megy az első félévben 460 millióra nőhet a kiszállított volumen, ami alapján a Bizottság most úgy látja, hogy június végéig elérhető lesz az a cél, hogy az EU felnőttlakosságának legalább a 70%-át beoltsák. 

Von der Leyen a videókonferencián arról is tájékoztatta az EU27-ek vezetőit, hogy az EU-ból tavaly decembere és március 25. között 77 millió adag oltóanyagot exportáltak a világ 33 országába, az exportengedélyezési rendszernek köszönhetően pedig az is kiderült, hogy ebből 21 millió vakcinát Nagy-Britanniába. Mivel a szigetország körülbelül 31 millió ember beoltásánál tart (ennyien kaptak legalább egy oltást), az oltóanyagok kétharmada a kontinensről érkezett. Eközben – mutatnak rá Brüsszelben – minden jel szerint az Egyesült Királyságból egyetlen adag oltóanyag sem érkezett Európába.

Részben éppen ez az egyenlőtlenség az oka annak, hogy miért javasolta az Európai Bizottság szerdán az exportengedélyezési rendszer szigorítását. Bár egyes piacpárti kormányok nem örültek a korlátozó intézkedésnek, úgy tűnik, hogy a Bizottság javaslatának elfogadása nem ütközik akadályba, annál is inkább, mert az az EU vakcinával való ellátásbiztonságát célozza. 

A csúcson kisebb vita bontakozott ki arról, hogy mi legyen azzal a plusz 10 millió adag oltóanyaggal, amit a Pfizer/BionTech kínált fel az Európai Uniónak. Bár a vakcinákat korábbi megállapodás alapján lakosságarányosan osztják el a tagállamok között, ettől a szabálytól decemberben több tagállam is eltért, amikor nem tartott igényt valamennyi oltóanyag esetében a neki járó mennyiségre. 

Az AstraZeneca malőrje miatt ugyanakkor önhibáján kívül több uniós tagállam is jelentős vakcinahiánnyal küzd, ami a beoltottak alacsony számán is megmutatkozik. Ezért egyfajta szolidaritásból és hogy valamelyest felzárkózzanak, az volt az eredeti javaslat, hogy a Pfizer által felajánlott 10 millió adagot ezen tagállamok között osszák szét. Sebastian Kurz, osztrák kancellár azonban Ausztriának is kérte a jussát, így a vezetők végül abban állapodtak meg, hogy visszatérnek az eredeti pro ráta elosztási kulcshoz és megbízták a nagyköveteiket, hogy oldják meg a problémát. 

Az EU-csúcs résztvevői 11 év után először tartottak megbeszélést ebben a formátumban az Egyesült Államok elnökével (utoljára 11 évvel ezelőtt Barack Obama kapcsolódott be egy uniós csúcstalálkozóba). Joe Biden a rövid megbeszélésen négy témát érintett. Először is a Covid19-et azt hangsúlyozva, hogy az EU-nak és az USA-nak közös felelőssége a globális vakcina ellátási lánc fenntartása. A második téma a klímaváltozás elleni közös küzdelem, míg a harmadik a munkahelyekre és a szociális igazságosságra fókuszáló gazdasági helyreállítás volt. Végezetül a vezetők egyetértettek, hogy az EU és az Egyesült Államok közösen kell, hogy fellépjen a demokrácia és az emberi jogok védelmében. 

Joe Biden részvételét megelőzően Brüsszelben járt Anthony Blinken, amerikai külügyminiszter is, aki az egész uniós és NATO vezérkarral tárgyalt a transzatlanti kapcsolatok sínre helyezéséről.