Macron és Közép-Európa közös atom- és gázlobbiját bírálja az EP-jelentéstevő

Az Európai Parlament jelentéstevője egy héttel egy fontos bizottsági javaslat bemutatása előtt óva intette Brüsszelt a taxonómia rendelet végrehajtási szabályainak felvizezésétől, von der Leyenék szemére hányva, hogy a tanácsi konszenzus elérése érdekében olyan engedményeket tesznek egyes európai kormányoknak, amelyek aláássák az uniós klímacélokat és a már elfogadott jogi kereteket. 

Bas Eickhout szerint a Bizottság március végén kiszivárogtatott tervezete – amely a 2019 decemberében elfogadott taxonómia rendeletet bontja le a zöldberuházások mércéjének számító hat környezetvédelmi cél közül kettőre, a klímahatás mérséklésére és az alkalmazkodásra – több szempontból is visszalépést jelent az első, novemberi verzióhoz képest és megkérdőjelezi az egész klímasemlegességi cél elérését.

Mint a holland zöldpárti képviselő szerdán brüsszeli tudósítóknak elmondta, a másodlagos jogszabály tervezetének első, novemberi verziója óta óriási nyomás nehezedett az érintett iparágak és kormányok részéről az Európai Bizottságra a javaslat felvizezése érdekében. 

Az EP taxonómia rendeletről szóló álláspontjának jelentéstevője szerint – ahogy azt a március végén kiszivárogtatott verzió is jelzi - Brüsszel a tanácsi jóváhagyás megszerzése érdekében több ponton is úgy módosított a taxonómia rendelet rovására, hogy maga mellé állítson szkeptikus kormányokat. Ezzel azonban Eickhout szerint a Bizottság egy második front nyitásával a parlamenti jobboldal után a baloldal támogatását is kockáztatja, aminek – ha csak nem tér vissza a novemberi verzióhoz – óhatatlanul leszavazás lesz az eredménye. 

Ha a parlamenti többség nem támogatja a Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktusát, akkor a testületnek át kell dolgoznia a tervet, ami további késésekhez vezethet. A 2019 decemberében elfogadott taxonómia rendelet akkor válik alkalmazhatóvá, ha mind a hat környezetvédelmi, fenntarthatósági cél esetében véglegesen kidolgozzák a zöldberuházási sztenderdeket, vagyis azokat a feltételeket, amelyek alapján egy gazdasági tevékenység és beruházás a jövőben zöldnek minősül majd. Mindez nem zárja ki természetesen a beruházásokat a nem fenntartható ágazatokba sem, de várakozások szerint csak idő kérdése, hogy a befektetők a fenntartható beruházások felé mozduljanak el tömegesen, elszippantva a forrásokat a hagyományos tevékenységek elől. 

Bas Eickhout és kollégái három területen is komoly visszalépést látnak a Bizottság április 21-én bemutatandó tervezetében a korábbi, tavaly novemberi változathoz képest. Ezek közül Közép- és Kelet-Európa szempontjából a legrelevánsabb új földgáz tüzelésű erőművek 2025-ig történő építésének és üzembe helyezésének a lehetősége azokban a régiókban, ahol a széntüzelésről a jóval alacsonyabb CO2-kibocsátású gáztüzelésre kellene átállni.

Bár az előző verzió sem száműzte teljesen a földgázt, erősen bekorlátozta azt, lényegében csak a szénen alapuló városi fűtési rendszerek átállítására. Az aktuális tervezet ugyanakkor a parlamenti jelentéstevő értesülése szerint lényegében „biankó csekket” nyújtana át, bármiféle küszöbérték nélkül (a novemberi verzióban a célzott gázberuházásoknál voltak ilyenek) olyan gáztüzelésű hőerőművek építésére és üzembe helyezésére, amelyek a földgáz kivezetése miatt sohasem térülnének meg. 

Bas Eickhout az EU-Monitor kérdésére holland példát hozott fel. A mélyföldi állam tíz évvel ezelőtt Rotterdamban egy szénerőművet nyitott, amit az új uniós szabályok értelmében tíz évvel később be kellett zárni úgy, hogy rengeteg pénzbe került az adófizetőknek a beruházó energiacégnek fizetett kártérítés miatt. „A hőerőmű egy hatalmas értékvesztett eszközzé vált. Azt szeretném, ha a közép- és kelet-európai országok nem követnék el ugyanazt a hibát. Ha másért nem, azért, hogy ne dobjanak ki rengeteg pénzt az ablakon” – mondta a képviselő. 

Emlékeztetett rá, hogy becslések szerint az EU-ban csak a fosszilis földgázra épülő beruházásoknak köszönhetően 87 milliárd euró értékű „értékvesztett eszköz” halmozódott fel. 

A zöldpárti képviselő keményen bírálta Emmanuel Macront, amiért nyilvánvalóan a francia atomipar érdekeinek védelmében koalícióra lépett „a közép- és kelet-európai földgáz-lobbival”. Úgy vélte, hogy Franciaország „nagyon vitatható szerepet játszik” a nukleáris-gáz lobbiban való részvételével.

De, Bas Eickhout szerint a Bizottság a finn és a svéd kormánnyal is lepaktált, amikor hozzájárulásuk érdekében belement abba, hogy a két ország erdőgazdálkodása jelenlegi formájában, szőröstül-bőröstül megfeleljen a zöld kritériumoknak. A harmadik terület, ahol a képviselők a szabályok felpuhítására irányuló kísérletet látnak, a bioenergia. A Bizottság március végi tervezete ugyanis automatikusan zöldnek nyilvánít minden bioenergiát, amelyik az egyébként júniusban módosítandó megújuló energia irányelv hatálya alá tartoznak. 

Bas Eickhout úgy véli, hogy ha a testület jövő héten kitart a legyengített tervezet mellett, keresztet lehet vetni az egész klímasemlegességi célra 2050-ig bezárólag. Ráadásul, mivel Brüsszelnél az USA, Japán és Kína is kilincsel már a taxonómia esetleges átvételének szándékával, a zöldpárti képviselő szerint a még csak formálódó nemzetközi sztenderdek felvizezésétől is joggal tartani lehet. Arról már nem is szólva, hogy – miként rámutatott – a felhatalmazáson alapuló másodlagos jogi aktus nem írhatja felül a rendeletet, már pedig ezek olyan változtatások szerinte, amelyek éppen ezt valósítanák meg. 

Bas Eickhout 3+1 lehetséges megoldást lát most a jövő heti publikáció előtt. A Bizottság előrukkolhat az EP által szerinte biztosan elutasítandó március végi verzióval. A másodiik: visszatér a sokkal jobb novemberihez. A harmadik: megpróbálkozik a kettő ötvözésével. De, elvileg arra is van lehetősége, hogy a földgázt kiveszi a mostani csomagból és az év végén esedékes másik négy jogi aktusban tér vissza a kérdésre.