Egyszerre három fronton néz farkasszemet egymással az EU és Moszkva

Az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője szerint a tagállami külügyminiszterek hétfői videokonferenciáján nem merült fel újabb szankciók lehetősége Oroszországgal szemben, és Csehország sem hozakodott elő olyan kéréssel, mint az Egyesült Királyság 2018-ban a Salisburyben idegméreggel elkövetett merényletet követően, hogy uniós partnerei is utasítsanak ki orosz diplomatákat. 

Josep Borrell szavai szerint ugyanakkor a helyzet változhat. Heiko Maas, német külügyminiszter sajtótájékoztatóján maga is utalt erre a lehetőségre, hangsúlyozva, hogy Németország cseh partnere oldalán áll és a következő napokban konzultációk kezdődnek az esetleges további lépésekről.

Az elmúlt 48 órában felforrósodott a helyzet az EU és Moszkva között, miután a jogtalanul bebörtönzött orosz ellenzéki politikus, Alekszandr Navalnij egészségügyi állapota válságosra fordult, és Prága kiutasított 18 szerinte a katonai hírszerzésnek dolgozó orosz diplomatát, miután a cseh nyomozó hatóságok bizonyítottnak látják, hogy a katonai hírszerzés, a GRU alkalmazásában álló két hírszerző robbantott fel még 2014-ben Dél-Morvaországban egy fegyverraktárat. A robbanásban két cseh állampolgár is meghalt. 

Moszkva a cseh döntésre válaszul kiutasított 20 cseh diplomatát. Cseh források hangsúlyozzák, hogy az orosz válaszlépést semmiképpen sem lehet arányosnak tekinteni, ugyanis a cseh kiutasító rendelet a prágai orosz nagykövetség állományának 10%-át érintette, miközben a moszkvai cseh nagykövetségen dolgozók 80%-át.   

A harmadik feszültséggóc a példátlan méretű orosz csapatösszevonás az ukrán határon és az Oroszország által megszállt Krímben. Josep Borrell szavai szerint Moszkva minden korábbinál nagyobb erőt, „több mint 150 ezer főt” vont össze a térségben. „Ez aggodalomra ad okot” – tette hozzá. A főképviselőt később saját stábja korrigálta, mondván, hogy 150 ezer fő helyett több mint 100 ezer orosz katonát vezényeltek a térségbe. 

A nemzetközi közösség attól tart, hogy a Kreml támadásra készül Ukrajna ellen. Se szeri, se száma a találgatásoknak arról, hogy mi Vlagyimir Putyin orosz elnök valós szándéka a fenyegetéssel. Sokak meggyőződése, hogy Putyin elsősorban a Nyugatot és mindenekelőtt az új amerikai vezetést teszteli, amely néhány napja már szigorú szankciókkal sújtotta Moszkvát, többek között korlátozva külföldi hitelforrásokhoz való hozzáférését. 

Egy nevének mellőzését kérő magas rangú EU-diplomata szerint ugyanakkor nem kell szükségszerűen geopolitikai játszmákat sejteni az orosz elnök lépései mögött. Szerinte sokkal inkább arról lehet szó, hogy Volodimir Zelenszkij ukrán elnök legutóbbi intézkedései (például bezáratott több orosz nyelvű dezinformációs TV-csatornát) csökkentették az orosz befolyást Ukrajnában, amit Moszkvában rossz szemmel néznek. 

„Moszkvának át kell állnia a konfrontációról a kooperációra” – jelentette ki a külügyi tanács ülését követően Heiko Maas, német külügyminiszter. 

Bár Oroszország egyelőre nem mutatta a meghátrálás jelét az ukrán határon, feltehetően a nagy nemzetközi nyomás hatására Alekszandr Navalnijt hétfő reggel egy rabkórházba szállították. Az USA előzőleg jelezte, hogy az orosz ellenzéki politikus halálát újabb szankciókkal torolná meg. 

A litván külügyminiszter hétfőn a Politicónak nyilatkozva arra sürgette az EU-t, hogy húzzon egy vörös vonalat, amelynek átlépése szankciókat kell, hogy vonjon maga után. „Szilárd meggyőződésem, hogy a vörös vonal Ukrajna határa. Amennyiben azt átlépik, ha nem vonulnak vissza, azt tekintem én vörös vonalnak” – szögezte le Gabrielius Landsbergis, aki szükségesnek tartja, hogy megbeszélések kezdődjenek új, az orosz gazdaság szektorait (és nem egyéneket) célzó szankciókról. Úgy vélte, hogy a csehekkel való szolidaritás jegyében az uniós partnereknek is ki kellene utasítaniuk orosz diplomatákat. 

Dmitro Kuleba, ukrán külügyminiszter, akivel az uniós külügyminiszterek egy órán át megbeszélést folytattak, ugyancsak fokozatos és gazdasági szektorokat sújtó büntetőintézkedésekre próbálta rábeszélni az EU-t. 

Egy prágai központú, biztonsági kérdésekkel foglalkozó kutatóintézet szerint 2020 júniusában 136 orosz diplomata rendelkezett csehországi akkreditációval, és a nagykövetség személyi állományának a fele az orosz titkosszolgálatoknak dolgozott. „Csehország a más EU és NATO-tagállamokban folyó orosz műveletek központja” – mutatott rá Jakub Janda, az Európai Értékek Központjának igazgatója. 

A cseh parlament illetékes bizottsága arra sürgeti a prágai kormányt, hogy első lépésként a nagykövet és sofőrje kivételével a nagykövetség összes munkatársát utasítsa ki az országból. Jakub Janda – akitől az ötlet eredetileg származik – úgy véli, hogy ha a válaszlépés miatt a csehek is sokat veszítenének, egy ilyen húzással fel lehetne számolni az évek során kiépült orosz kémhálózatot. Példaként hozza fel Nagy-Britanniát, amely 1971-ben egyszerre 105 orosz hírszerzőt utasított ki, két évtizedre megbénítva az orosz kémhálózatot a szigetországban.  

Babis, cseh miniszterelnök ugyanakkor egy nyilatkozatában nem volt hajlandó orosz állami terrorizmusnak minősíteni a lőszerraktár felrobbantását. Ehelyett szerinte arról volt szó, hogy orosz hírszerzők követtek el terrorakciót egy fegyverügylet megakadályozására. Mint források emlékeztetnek rá, a 2014-es robbantás tulajdonképpeni célpontja egy bolgár üzletember tervezett ukrajnai fegyverszállításának a megakadályozása volt. A szóban forgó bolgár üzletembert nem sokkal később meg is mérgezték, és sokáig élet-halál között lebegett.