Kivették a földgázt az új taxonómia csomagból

A korábbi tervekkel ellentétben a földgáz végül kikerült abból a másodlagos jogszabályból, amelyben az Európai Bizottság pontosította azokat a paramétereket, amelyek alapján egy beruházás a jövőben környezetvédelmi szempontból fenntarthatónak minősül majd. 

A még 2019 decemberében elfogadott taxonómia rendelet az üzleti befektetők számára kívánt egyértelmű útmutatást adni ahhoz, hogy mi minősül, illetve mi nem zöld, fenntartható beruházásnak. A rendelet szerint csak az, amely a hat környezetvédelmi cél közül legalább az egyiket szolgálja, és közben a másik öt cél egyikében sem okoz jelentős kárt. 

A gazdasági tevékenységeket ez alapján három fő csoportba sorolták. Ezek: egyértelműen zöld, rásegítő és az átmenetben szerepet játszó. Az utóbbi kategóriába került előzetesen például a földgáz is, amely bár fosszilis energiaforrásnak számít, kifejezetten hasznos lehet a szenes erőművek kevésbé szennyező tüzelőanyaggal való felváltására. Azt, hogy egészen pontosan milyen típusú földgáz-infrastrukturális milyen típusú földgáz-beruházások ütik meg a fenntarthatósági szintet, már egy másodlagos jogszabály feladata volt tisztázni. Ezt a felhatalmazási jogi aktust fogadta el szerdán a biztosi testület, teljesen kihagyva abból a földgázt, amellyel a nukleáris energiával és a mezőgazdasággal együtt egy külön másodlagos jogszabályban kíván foglalkozni még az idén.

Annak meghatározása, hogy a földgáz (és a nukleáris energia) milyen feltételek mellett kaphat zöld címkét, kezdettől fogva megosztotta az uniós intézményeket és kormányokat. Közép- és kelet-európai, illetve több dél-európai kormány is azért lobbizott, hogy fenntarthatónak minősüljenek gáztüzelésű hőerőművek is, ha azok az ún. átmeneti régiókban szenes erőműveket hivatottak felváltani. A környezetvédők és a parlamenti zöldek szerint viszont a lehető legszűkebbre kellene venni a zöld címke használatára jogosult gázos beruházások körét, ellenkező esetben „értékcsökkentett eszközök” létrejöttét kockáztatják. 

Az Európai Bizottság végül a nyomás hatására meghátrált és egy későbbi időpontra halasztotta a földgázról szóló vita eldöntését, együtt a mezőgazdasággal és a nukleáris energiával. Az atomenergia ugyan üvegházhatást okozó gázok kibocsátása szempontjából semlegesnek számít, de a nukleáris hulladék tárolásának problémája a környezetvédők szerint diszkvalifikálja. Az EU házi kutatóintézete, a Közös Kutatási Központ (JRC) a közelmúltban ismertetett tanulmánya ugyanakkor fenntarthatónak ítélte az atomenergiát. 

Sven Giegold, zöldpárti EP-képviselő emlékeztetett rá, hogy a JRC-t az 50-es években eredetileg nukleáris kutatóintézetként hozták létre, és „Plutónium Intézetnek” nevezték. 

A német zöldpárti képviselő szerint a katasztrófát, amit a fosszilis földgáz környezetvédelmileg fenntarthatónak minősítése jelentett volna, sikerült elkerülni azzal, hogy a Bizottság a mezőgazdaság, a földgáz és az atomenergia esetében külön fogja rögzíteni a sztenderdeket. 

Parlamenti képviselők szerint a szerdán bemutatott két felhatalmazáson alapuló jogi aktus (egyik az éghajlatváltozás mérséklési, a másik a klímaadaptációs cél esetében rögzítette a technikai kritériumokat) az északi államok érdekében járva az erdőgazdálkodás és a bioenergia terén is felpuhítja a taxonómia rendelet szabályait.  

A két jogi aktus atőzsdén jegyzett vállalatok körülbelül 40%-ának a gazdasági tevékenységét érinti azokban az ágazatokban (energia, erdészet, feldolgozóipar, közlekedés és építőipar), amelyek az uniós CO2-kibocsátás közel 80%-áért felelősek.