Von der Leyen: a szabadalom feladásától nem lesz több vakcina

Az Európai Bizottság nyitottan áll hozzá az oltóanyagok szabadalmi védelmének ideiglenes feloldásáról szóló amerikai javaslat megvitatásához, de rövid- és középtávon ez egy fia új vakcinát sem fog eredményezni. Ezt Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke közölte péntek este Portóban egy újságírói kérdésre válaszolva. 

Von der Leyen legfrissebb nyilatkozata arról árulkodik, hogy a Bizottság elnökének továbbra is fenntartásai vannak azzal szemben, hogy az oltóanyagok szabadalmi védettségének a feladása a legcélravezetőbb módszer a világ lakosságának a mielőbbi beoltására. De, mivel a javaslat nem mástól, mint az Egyesült Államoktól származik, Brüsszel nem zárkózik el annak megvitatásától. 

Brüsszelben nyilatkozó EU-tisztviselők ugyanakkor hangsúlyozták, hogy a Biden-kormányzat javaslatát szeretnék részleteiben is megismerni, mielőtt a további lépésekről döntenének. A tárgyalások megkezdéséhez – ha egyáltalán lesznek ilyenek – a Bizottságnak mandátumot kellene kérnie a Tanácstól, amely minősített többségi szavazással fogadja el azt. 

Brüsszelben ugyanakkor óva intettek attól, hogy a jelenlegi helyzetben, amikor sürgősen növelni kellene a gyártókapacitásokat, bonyolult és hosszadalmas nemzetközi tárgyalások kezdődjenek a szabadalmi védettség feloldásáról.

Nem ez az első alkalom, hogy a szabadalmi védettség feladása szóba kerül, mint egy lehetséges megoldás a szegényebb és oltóanyaggyártó kapacitásokkal nem rendelkező országok vakcinákkal való ellátására. Elsőként még tavaly októberben India és Dél-Afrika terjesztett elő egy erre vonatkozó javaslatot. 

A Bizottság szerint azonban nincs bizonyíték rá, hogy a szellemi tulajdon védelme szűk keresztmetszet lenne és bármiben is akadályát képezné a lakosság gyors beoltásának világszerte. Brüsszel szerint a tényleges problémát a vakcinagyártó kapacitások szűkössége jelenti, ezért rövid távon a gyártási kapacitások fokozása lehet az egyik megoldás az oltóanyag-ellátásra. 

Ezenkívül az oltóanyagok adományozása, miként azt az EU a Nyugat-Balkán országainak küldendő 650 ezer vakcinával is demonstrálta. Továbbá az export, amelyben Ursula von der Leyen szerint az EU világviszonylatban kiemelkedően teljesít. Az EU területén gyártott oltóanyagok felét, eddig 200 millió adagot exportálták nagyjából 90 országba. 

A szellemi tulajdon átruházását nem meglepő módon a nyugati vakcinagyártók többsége is ellenzi, a magyarázatuk szerint azért, mert az rövid távon nem megoldás, márpedig a beoltás sürgető feladat. A szabadalmi védettségről való lemondás ugyanis mit sem ér önmagában, a gyártáshoz jól felszerelt üzemek és betanított személyzet kellenek, ez pedig a gyógyszergyárak szerint a legjobb esetben is legalább egy évet igényel. 

Brüsszelben attól is tartanak, hogy a szellemi tulajdon átengedésének kikényszerítése csak zavart okoz a globális ellátó láncban. Az mRNS alapú oltóanyagok esetében például nem is egy, hanem 80-100 szabadalomról van szó. 

Szakértők arra is felhívják a figyelmet, hogy a szellemi tulajdonjogok jellemzően nem csak a szabadalomra, hanem a kereskedelmi titkokra is kiterjednek. A szabadalmi védettség feloldása még nem jelent hozzáférést a kereskedelmi titokként kezelt know how-hoz, másnéven a technológiához. Így hiába rendelkezik valaki az elsővel, attól még nem lesz birtokában a recept. 

A technológiai transzfer valójában a következő lépés, amit szakemberek szerint kétféleképpen lehet megvalósítani: szerződéskötéssel, vagy kényszerítéssel. 

A Bizottságnál világszerte közel 300 gyógyszergyártói partnerségről tudnak, amiből több mint 200 esetében technológiai transzfer is része az együttműködésnek. Így fordulhat elő például, hogy a francia Sanofi Pfizer/BioNTech vakcinát gyárthat, vagy a Novartis Johnson and Johnsont. 

A kényszerengedélyezés gyakorlatát (angolul compulsory licensing) gyógyszereknél számos esetben alkalmazták már, így egyes országokon belül, de olyan országok felé is, amelyek nem rendelkeztek gyártási kapacitásokkal, viszont sürgősen meg kellett oldani a gyógyszerellátásukat. 

A kényszerengedélyezés – mutatnak rá szakértők – ugyanakkor nem egyenlő a technológiai transzferrel. 

Az EU-n belül egyébként eléggé zavaros a helyzet. Miközben a Bizottság mellett Angela Merkel német kancellár sem támogatja a szabadalmi védettség feloldását, addig Emmanuel Macron francia elnök rokonszenvezett az elképzeléssel. Charles Michel, az Európai Tanács elnöke pedig a WTO-főigazgató által javasolt „harmadik utas” megoldás mellett állt ki, amely egyfajta technológiai transzfert jelent kereskedelmi szerződések formájában. 

A kérdés megvitatása az Európai Tanács szombati informális ülésén is napirenden volt.