Search
Close

Varga: Magyarország nem utolsóként ratifikál majd

Brüsszel, 2021. május 11.
Magyarország a tagállamok közül nem utolsóként, legkésőbb a tavaszi parlamenti időszak végéig, június 15-ig, ratifikálni fogja a helyreállítási terv végrehajtásához szükséges uniós jogszabályt – közölte brüsszeli tudósítókkal kedden Brüsszelben Varga Judit igazságügyi miniszter. Didier Reynders, igazságügyi biztos az Euronews értesülése szerint az Európai Ügyészséghez való csatlakozásra sürgette Magyarországot.

Magyarország legkésőbb június 15-ig ratifikálni fogja a saját forrásokról szóló határozatot, amely az uniós gazdasági helyreállítási program végrehajtásához szükséges kölcsönfelvétel előfeltétele – közölte kedden brüsszeli magyar tudósítóknak nyilatkozva az általános ügyek tanácsának ülését követően a magyar igazságügyi miniszter.

Varga Judit emlékeztetett rá, hogy az Országgyűlés már megvitatta a dokumentumot, majd hozzátette, hogy nem Magyarország lesz az utolsó a sorban a tagállamok közül a megerősítésben. Ursula von der Leyen a hétvégén a portói csúcs után tartott sajtótájékoztatón 5-6-ra becsülte azoknak a tagállamoknak a számát, amelyek még nem fejezték be a ratifikációt.

Ha májusban az utolsó tagállam is ratifikálná a tagállami befizetések plafonját megemelő jogszabályt, akkor a Bizottság a rákövetkező hónap első napján, azaz már júniusban megkezdhetné a kölcsönfelvételt a piacokon, amelyekből a 2018-as áron 750 milliárd eurós csomagot finanszírozzák. Ha viszont egy vagy több ratifikáció átcsúszik júniusra, a hitelfelvétellel júliusig kell várni – mutatott rá az EP gazdasági és pénzügyi szakbizottságában Valdis Dombrovskis, bizottsági ügyvezető alelnök.  

Varga Judit kedden kora délután azt mondta, hogy még aznap leadják Brüsszelben a magyar nemzeti reform- és beruházási tervet, amelyet Orbán Viktor április végi brüsszeli látogatása után átdolgoztak, kihagyva immár belőle a kölcsönfelvételt. Az Európai Bizottság kedd estéig nem adott hírt a magyar terv megérkezéséről (a testület eddig azonnal közleményt adott ki egy nemzeti terv beérkezése után). 

Varga Judit még kedden délelőtt Didier Reynders, igazságügyi biztossal is megbeszélést folytatott, akivel – a biztos twitterbejegyzése szerint - a júliusban bemutatandó második jogállami országjelentést, a Magyarországgal szemben folyó 7-ik cikk szerinti eljárást, a civil szervezetek átláthatóságát szabályozó magyar törvényt elmarasztaló európai bírósági ítélet végrehajtását és a bécsi központú alapjogi ügynökség reformját vitatták meg, amelyhez már csak Magyarország jóváhagyása hiányzik. 

„Most gyors előrelépést várok a két utolsó témában” – szögezte le Didier Reynders. A biztos az Euronews értesülése szerint az Európai Ügyészi Hivatalhoz (EPPO) csatlakozásra is sürgette a magyar kormányt, amely korábban főleg szuveenitási és alkotmányos megfontolásokkal hárította el a részvételt. 

Ami az éves jogállami jelentést illeti, Varga elmondása szerint több korábbi magyar észrevétel figyelembevételére kérte a belga nemzetiségű biztost. Először is a kiegyensúlyozott forrásfelhasználásra. Másodszor arra, hogy a Bizottság a jelentésben kellő súllyal vegye figyelembe a magyar kormány álláspontját. Harmadszor a pozitív elemek jobb kidomborítását kérte a magyar miniszter Brüsszeltől.

Varga Judit üdvözölte azt, hogy Reynders kezdeményezésére az igazságügyi miniszterek júniusi tanácsülése is megvitatja a jogállami dossziét (Reynders szerint az ügyészségek tevékenysége lesz a fő téma). A magyar kormánytag egyenesen úgy véli, hogy a dosszié jobb kezekben lenne a jogi háttérrel rendelkező igazságügyminisztereknél, mint a szerinte politikusok alkotta általános ügyek tanácsánál. 

A miniszter „Európa megfáradt eljárásaként” beszélt a 7-ik cikk szerinti eljárásról, furcsának nevezve azt, hogy annak idején a sürgető helyzetre hivatkozva indították el a procedúrát, amely ehhez képest már kis híján három éve zajlik. Arra is felhívta a figyelmet, hogy a szerződés vonatkozó cikkéből egyáltalán nem következik bármiféle ajánlás, és szerinte ebből akár jogi vita is kerekedhet még. (A portugál elnökség júniusban tervez meghallgatást a magyarokkal és a lengyelekkel). 

Varga kérdésre válaszolva hangsúlyozta, hogy Ursula von der Leyen az Európai Tanács tagjaként vállalt kötelezettséget arra, hogy a jogállami feltételrendszer alkalmazásáról szóló iránymutatásokat csak az európai bírósági eljárás után mutatják majd be. Azalapjogi ügynökség statútumának kibővítését pedig csak megfelelő garanciák birtokában nem blokkolja tovább a magyar kormány arra vonatkozóan, hogy az ügynökség jelentéseiben nem terjeszkedik túl a hatáskörein.