Magyarország útját állta a Közel-Keletről szóló közös EU-nyilatkozatnak

Egy héten belül kedden már a második magyar vétó akadályozta meg az EU-t abban, hogy hivatalosan is állást foglaljon egy nemzetközi eseményről, ezúttal az Izraelben és a megszállt palesztin területeken kirobbant ellenségeskedésről, amelynek már több mint 200 halálos áldozata van palesztin és 10 az izraeli oldalon. 

A külügyminiszterek videokonferenciáját követően Josep Borrell, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője azt mondta a sajtónak, hogy „a 27-ből 26 tagállam támogatta azt az „általános irányt”, amit ő közös álláspont híján „személyes olvasatként” osztott meg a vitáról. Percekkel később, egy kérdésre válaszolva azt is elárulta, hogy Magyarország lógott ki egyetlenként a sorból, bár arra nem adott magyarázatot, hogy miért (lapzártánkig a magyar külügyminiszter FB-oldalára se került ki semmilyen kommentár). 

„Őszintén szólva nehezemre esik megérteni a magyar elutasítást” – tette hozzá a főképviselő, aki emlékeztetett arra, hogy a külügyi tanács szerepe az, hogy hozzájáruljon a közös kül- és biztonságpolitikához. Mintegy kisebbítve a magyar vétó jelentőségét, hangsúlyozta, hogy nem olyan nagy probléma, ha egy informális ülésen nem születik formális döntés.

Egy héten belül ez már a második alkalom, hogy a magyar külügyminiszter meghiúsít egy közös uniós állásfoglalást, amelyet a 27-ből amúgy 26 tagország támogat, de legalábbis kész elfogadni. Korábban a magyar diplomácia a Kínát a Hongkong jogainak csorbítása miatt bírálni szándékozó nyilatkozat-tervezetet nem volt hajlandó elfogadni. Borrell erre válaszul egy hetet adott egy mindenki által felvállalt közös szöveg elfogadására. Mivel az egyhetes határidő lejárt, rákérdeztünk és azt a választ kaptuk, hogy „a (szövegezési) munka folytatódik”. 

Borrell összefoglalójából az derül ki, hogy miközben az EU elítéli a Hamasz és más terrorszervezetek izraeli területek ellen intézett válogatás nélküli rakétatámadásait, és teljes támogatásáról biztosítja Izraelnek az önvédelemhez való jogát, arra is figyelmeztet ugyanakkor, hogy a válasznak arányosnak kell lennie és tiszteletben kell tartani a nemzetközi jogot. 

Mint a főképviselő rámutatott, az elmúlt napokban az erőszak fellángolása nagyszámú polgári személy halálát és sérülését okozta, köztük sok gyermekét és nőét, amit Borrell a 26-ok nevében „elfogadhatatlannak” nevezett. 

Ugyancsak Tel Avivnak címzett üzenet, hogy a szent helyek státus quo-ját és az imádsághoz való jogot maradéktalanul tiszteletben kell tartani (az izraeli rendfenntartó erők elzárták a palesztin hívők elől az utat az Al Aksza mecsethez), és „a telepekkel kapcsolatos EU-állásponttal összhangban” fontosnak nevezi a Kelet-Jeruzsálem szomszédságában lévő Sheikh Jarrahban a palesztinok kitelepítésének leállítását (a konfliktus hat palesztin család kitelepítésével vette kezdetét). 

Az EU a meghiúsult közös álláspontban mindenféle erőszak azonnali beszüntetésére és tűzszünet életbe léptetésére hívja fel a feleket, továbbá arra, hogy a humanitárius segélyek elérhessenek Gázába. 

Josep Borrell tényleges politikai megoldást is szorgalmazott a béke érdekében, amelynek első lépéseként „helyre kellene állítani egy politikai horizontot, feltérképezni a felek közelítésének esélyeit, bizalomerősítő lépéseket tenni, javítani az emberek életkörülményeit és megnyitni az utat a békefolyamat potenciális újraindítása előtt”. 

Az EU az Egyesült Államokra és a nemzetközi Kvartett újjáélesztésére is számít, és a különleges közel-keleti megbízottat, Sven Koopmanst a helyszínre küldik, hogy térképezze fel a helyzetet.