Kora ősszel lehet belépés az új jogállami eljárás előszobájába

Az Európai Bizottság már aktívan vizsgál egyes ügyeket, amelyek esetleg indokolttá tehetik a január elseje óta hatályban lévő jogállami fék alkalmazását, és kora ősszel jöhet el az a pillanat, amikor első ízben megkereshetnek tagállamokat – ezt közölte az Európai Parlament költségvetési és költségvetés-ellenőrzési szakbizottságainak tagjaival szerdán a Bizottság költségvetési főigazgatóságának vezetője.

Gert-Jan Koopman hozzátette, hogy ez még nem a tulajdonképpeni eljárás kezdete, amikor a Bizottság szankciókra vonatkozó javaslatot terjeszt a Tanács elé. 

A magas rangú bizottsági tisztviselő hangsúlyozta, hogy a jogállami feltételrendszerről szóló rendelet január óta hatályos és betartható, és a testület nagyon komolyan veszi a feladatát. „Egyetlen ügy sem fog kicsúszni a kezeink közül” – nyugtatgatta a főigazgató azokat a képviselőket, akik attól tartanak, hogy a rendelet tényleges alkalmazásában a magyar és a lengyel kormány által kezdeményezett bírósági per miatt beálló késés következtében Brüsszel futni hagy majd az EU pénzügyi érdekeinek jogállami hiányosságokból eredően károkat okozó kormányokat.

A Bizottság korábban elfogadta, amit az Európai Tanács decemberi ülésén „tukmáltak rá” a kormányok, hogy a szabályok ellen vétő tagállamokat a kifizetések felfüggesztésével fenyegető új mechanizmust csak a rendelet alkalmazását részletező iránymutatások véglegesítése után veti majd be. Mivel ezzel bevárja az Európai Bíróság legkorábban őszre várható ítéletét a rendelet uniós joggal való összeegyeztethetőségéről, az esetleges első pénzügyi szankciók kezdeményezése csak az iránymutatások elfogadása után lenne esedékes. 

Ez azonban nem akadályozza meg a Bizottságot (sőt a jogszabály a képviselők és Brüsszel szerint is egyenesen kötelezi) abban, hogy megkezdje az információgyűjtést (ez a főigazgató szerint már javában folyik) és ha ennek során problémákat tár fel, akkor erről tájékoztassa az érintett tagállamot. Ez, ha úgy tetszik, a későbbi eljárás „előszobája”, azaz Koopman bejelentése egyes sajtójelentésekkel szemben még nem az eljárás őszi elindítását vetítette előre. 

A főigazgató aláhúzta, hogy a képviselők sürgetése ellenére sem tudja megmondani előre, hogy konkrétan mikor indítják el az első eljárást. „Nem tudok önöknek egy időpontot mondani, de jól haladunk az értékeléssel. Az ügykezelésre (értsd az első ügyfelek megkeresésére) hamarosan, kora ősszel sor kerülhet” – szögezte le.

A költségvetési főigazgató úgy vélte, hogy a Tanács egészen biztosan elutasított volna egy, a hatályba lépés másnapján tett bizottsági javaslatot a mechanizmus aktiválására, de ha át is engedte volna, az bizonyosan nem állta volna ki a próbát a bíróság előtt. Koopman több ízben is rámutatott, hogy mivel a későbbi döntéseket az érintettek az Európai Bíróságon támadhatják majd meg, ezért a Bizottság nem engedheti meg magának a tévedés kockázatát. „Ez borzalmas katasztrófa lenne” – tette hozzá.

Képviselők, így a két parlamenti témafelelős, a finn néppárti Petri Sarvamaa és a spanyol szocialista Elder Gardiazabal, vagy a német zöldpárti Terry Reintke azt hangsúlyozták, hogy az óvatosság és a rigorózus körültekintés nem lehet ürügy a rendelet alkalmazásának késleltetésére. 

A bizottsági főtisztviselő arra is emlékeztetett, hogy a jogállami vétség szükséges, de nem elégséges feltétele a rendelet alkalmazásának, hiszen a Bizottságnak azt is be kell majd bizonyítania, hogy a hiányosság kellő mértékben hatással van az EU pénzügyi érdekeire. 

Az EP többségének szemében igazi vörös posztónak számítanak az iránymutatások, amelyekről – ahogy egyikük rámutatott – a jogszabály tárgyalásakor egyetlen szó sem esett, csak akkor, amikor a tagállamok vezetői ezt előhozták. A Parlament elvileg június 1-ig adott határidőt a Bizottságnak az iránymutatások bemutatására, ellenkező esetben bírósági perrel fenyegetőzik.

A költségvetési főigazgató szavaiból kiderült, hogy egy közbülső megoldással elkerülhető a jogi erőpróba a két intézmény között. Gert-Jan Koopman ugyanis közölte, hogy az iránymutatások első tervezete elkészült és két héten belül az EP tagjai is megismerkedhetnek vele. Ez azt jelentené, hogy a Bizottság meg is felelne, meg nem is a képviselők elvárásának, hiszen lesznek iránymutatások, de távolról sem a véglegesek, amelyekbe a kormányok is beleszólást igényelnek. 

Az EP plenárisa várhatóan júliusban szavaz arról a saját kezdeményezésű jelentésről, amely a képviselőtestület álláspontját tartalmazza majd az iránymutatásokról. Petri Sarvamaa, aki az EP részéről egyik főszereplője volt a rendeletről szóló tárgyalásoknak, szerdán azt mondta, nem érdekli, hogy mikor kerül asztalra az első ügy, a lényeg, hogy kikezdhetetlen legyen a dosszié.