Megkezdte a működését az európai ügyészség

Mindjárt az első munkanapon kemény szavakkal bírálta az európai ügyészség vezetője az EU soros elnöki tisztségét júliustól betöltő szlovén kormányt a két nemzeti delegált főügyész kinevezési procedúrájának blokkolása miatt. „Az a véleményem, hogy ez a jóhiszemű együttműködés hiánya és aláássa a bizalmat az EU irányítási és ellenőrzési rendszerének hatékony működésében Szlovéniában” – szögezte le Laura Kövesi, az európai főügyész az Euronews kérdésére válaszolva. 

Szlovénia és Finnország továbbra is adós a luxembourgi székhelyű Európai Ügyészség két (nemzeti) delegált tagjának a kinevezésével, ami az EPPO vezetője szerint Szlovéniában meghiúsíthatja azt, hogy minden ügynek utánamenjenek. Ezzel együtt hangsúlyozta, hogy a hivatal mindent megtesz majd annak érdekében, hogy egyetlen ügy se tűnjön el a süllyesztőben. 

Szlovénia azért tűnik speciális esetnek, mert a kormány lényegében visszatapsolta a két delegált ügyész kinevezéséről a szakmai eljárás során hozott döntést, állítólag azért, mert elégedetlen a két befutó személyével. Didier Reynders, az EU igazságügyi biztosa kedden elmondta, hogy a ljubljanai kormány elölről akarja kezdeni a procedúrát. A Bizottság tagja tudni szeretné, hogy erre miért van szükség és felhívta a figyelmet a kinevezési procedúra átláthatóságának a fontosságára. „Ha nem kapunk pozitív válaszokat a kérdéseinkre, lépni fogunk annak érdekében, hogy a kormány megfeleljen az előírásoknak” – tette hozzá. Reynders reméli, hogy a másik késlekedő, Finnország is néhány héten belül kinevezi a két delegált ügyészt, hogy megkezdhessék a munkát. 

A megerősített együttműködés keretében létrehozott európai ügyészi hivatal munkájában jelenleg 22 uniós tagállam vesz részt, de Vera Jourová, bizottsági alelnök országnév említése nélkül megjegyezte, hogy reméli, hamarosan már 23-an lesznek. A kimaradók: Dánia, Írország, Svédország, Magyarország és Lengyelország. A magyar kormány elsőként már munkamegállapodást kötött az EPPO-val az együttműködésről. Mint Laura Kövesi rámutatott, az EPPO hatáskörébe csak a résztvevő országokban az uniós költségvetés kárára elkövetett csalások és más bűncselekmények kivizsgálása és indokolt esetben a vádemelés tartozik majd. Ugyanakkor közvetve a nem résztvevő országok állampolgárai és cégei ellen is nyomozhat majd, ha azok egy EPPO-tag tagállamban uniós pénzekkel csalnak. 

Az Európai Ügyészség az EU Csalás elleni Hivatalától eltérően független ügyészek révén nyomozást folytathat majd a résztvevő tagállamokban és vádemelést is kezdeményezhet. Az OLAF hatáskörei csak a csalási ügyek feltárására és a nemzeti nyomozóhatóságoknak tett ajánlásokra terjednek ki. Az OLAF ajánlásait azonban számos esetben nem követik vádemelések a tagállamokban, többek között Magyarországot is érte korábban emiatt kritika. 

Kövesiék évente nagyjából 3 ezer ügyre számítanak, az első bejelentéseket Németországból és Olaszországból regisztrálták. 

Az EPPO az EU történetében az első nemzetek feletti vádhatóság, amelynek kifejezetten az uniós költségvetés kárára elkövetett bűncselekményeket kell majd felderíteni és az elkövetőket felelősségre vonás céljából bíróság elé vinni. „Jogi garanciák vannak arra, hogy az EPPO függetlenül végzi majd a tevékenységét” – állapította meg a szervezet vezetője, aki korábban a román korrupció ellenes ügyészség vezetőjeként szerzett magának hírnevet. 

Kövesi és Jourová is kiemelte ugyanakkor, hogy az Európai Ügyészség tevékenysége értékes hozzájárulás lehet az uniós költségvetést védeni hivatott új jogállami feltételrendszer működéséhez. „Ez példa nélkül álló. Döntéseink közvetlen hatással lesznek majd az európai polgárok alapvető jogaira” – szögezte le az európai főügyész, aki elsősorban az egészségügy, az agrárpolitika, a beruházások és a közbeszerzések terén számít csalási és korrupciós ügyekre. 

Becslések szerint a csalások és visszaélések 2019-ben több mint 461 millió euróba kerültek az uniós büdzsének. 

Az európai ügyészség kollégiumi rendszerben működik majd, a piramis csúcsán a főügyésszel és a résztvevő országokból a 22 európai ügyésszel. A luxembourgi központ hozza majd meg az elvi döntéseket (indítsanak-e nyomozást, emeljenek-e vádat stb.) és változó összeállításban 15 állandó kamara formájában végzi majd a munkáját. A konkrét ügyek felgöngyölítése a tagállamok által delegált, országonként két-két ügyészre vár majd, akik a fogadó országok hatóságaitól teljesen függetlenül tevékenykednek majd.