Brüsszelben közeli áttörésről suttognak a migrációs paktum ügyében

Az Európai Bizottság európai életformáért felelős alelnöke szerdán derűlátóan nyilatkozott a testület által tavaly szeptemberben javasolt uniós migrációs paktumról való közeli megegyezés esélyeiről. „Van ok az optimizmusra. Elmozdulás érzékelhető a paktum ügyében. Ez a megfelelő politikai momentum” – közölte egy újságírói kérdésre válaszolva Margarítisz Szhínasz. Az alelnök szerint mostanra mindenki megértette, hogy Európa nem puskázhatja el annak a lehetőségét, hogy közös migrációs politikája legyen. Szhínasz úgy véli, hogy az uniós kékkártya ügyében négy év után bekövetkezett áttörés a közelmúltban már a tagállamok fogadókészségének előfutára volt. 

Szhínasz hozzátette, hogy rendkívül kényes munka folyik a háttérben, amitől távol áll a "Tarzan-diplomácia". 

A görög biztos szerdán Ylva Johansson, belügyi biztos társaságában mutatta be az új Schengen-stratégiát, amely azért vált időszerűvé, mert az elmúlt években előbb a migrációs válság, majd most a koronavírus-járvány aláásta és megkérdőjelezte az EU-nak ezt az egyik legnagyobb vívmányát. 

„Radikális változtatások helyett célzott reformokra van szükség, mert Schengen működik” – vélekedett Szhínasz, aki szerint nem a nemzeti szuverenitás egy újabb szeletéről való lemondás a megfelelő válasz a jelenlegi helyzetben. A bizottsági alelnök a francia elnöknek azt a javaslatát sem támogatja, hogy hozzanak létre egy mini-Schengent azoknak az országoknak a részvételével, amelyek készek kivenni részüket a szolidaritásból a migráció terén. Szhínasz szerint azonban egy ilyen széttöredezettség és feltételek szabása visszalépés lenne, és Schengennek továbbra is széles alapokon kellene működnie. 

Annyira, hogy a Bizottság a csomag részeként ismételten megsürgette Bulgária, Románia és Horvátország schengeni csatlakozásának jóváhagyását, arra hivatkozva, hogy a három tagállam minden tekintetben teljesítette a feltételeket.  

Az új Schengen-stratégia és annak folyományaként még az idén a schengeni határkódex módosítására vonatkozó javaslat középpontjában az a szándék áll, hogy a tagállamok az indokoltnál és a szükségesnél jobban ne állíthassák vissza a belső határellenőrzéseket, korlátozva ezzel a személyek és az áruk szabad mozgását az EU-n belül. A 2015-ös migrációs válság folyományaként több nyugati és északi ország is a másodlagos mozgások megakadályozására ideiglenesen visszaállította az országhatárokon az ellenőrzést, és azóta sem volt hajlandó visszatérni a normális kerékvágásba.

„A másodlagos migrációs mozgások nyilvánvalóan tartósan velünk maradnak, ezért kell más megoldás, mint a belső határellenőrzés visszaállítása” – jelentette ki Ylva Johansson. Az év második felében felülvizsgálandó schengeni határkódex a biztosok szerint ilyen alternatív megoldásokat fog majd javasolni. 

Mint a biztos emlékeztetett rá, több mint 1,7 millió európai lakik egy schengeni országban, miközben egy másikban dolgozik. Három és fél millió európai utazik napi rendszerességgel egyik schengeni országból egy másikba. Johansson szerint a pandémia elmúltával Schengen működtetésében nem a régi állapotba kell visszatérni, hanem előre kell lépni.

A Bizottság ezzel összhangban olyan stratégiát terjesztett elő, amely három pilléren alapul. Ezek: az EU külső határainak hatékony működtetése, a belső határellenőrzések hiányát kompenzáló alternatív belső intézkedések megerősítése, mint amilyen a rendőri együttműködés vagy a „migráció kezelése”. Végül pedig egy, a jelenleginél „izmosabb” kormányzási rendszer, Schengen kiteljesítését is beleértve.