Search
Close

Jogszerűen indult el Magyarország ellen a jogállamisági eljárás

Brüsszel, 2021. június 3.
Az Európai Bíróság csütörtöki ítéletében elutasította a magyar kormány keresetét, amely a 7-ik cikk szerinti eljárást elindító Sargentini-jelentés során alkalmazott szavazási procedúra jogszerűségét vitatta. A Bíróság szerint az EP jogosan hagyta figyelmen kívül a tartózkodásokat. Varga Judit igazságügyi miniszter elfogadhatatlannak és megdöbbentőnek minősítette az ítéletet.

A Magyarországgal szemben az Európai Parlament által kezdeményezett 7-ik cikk szerinti (jogállamisági) eljárást megindító állásfoglalást az uniós joggal összhangban fogadták el az Európai Bíróság csütörtöki ítéletének értelmében. A taláros testület ezzel elutasította a magyar kormány keresetét, amely a szavazási eljárást és ezáltal az egész eljárás jogszerűségét vitatta.

A nagytanácsban ítélkező Európai Bíróság leszögezte, hogy az EP 2018. szeptember 12-én, a Sargentini-jelentés elfogadásakor leadott szavazatok számlálása során jogosan hagyta figyelmen kívül a tartózkodásokat. 

A Bíróság közleményében emlékeztet rá, hogy az EU Működéséről szóló Szerződés 354. cikk negyedik bekezdése, amely meghatározza a Szerződés 7. cikk alkalmazása céljából történő szavazás módját, azt írja elő, hogy a szóban forgó állásfoglalásnak a Parlament általi elfogadásához a leadott szavazatoknak az egyben a Parlament tagjainak többségét is kitevő kétharmados többsége szükséges.

A Parlament az eljárási szabályzatát alkalmazva az állásfoglalásra vonatkozó szavazás számlálása keretében csak a tagjai által leadott kedvező és kedvezőtlen szavazatokat vette figyelembe, a tartózkodásokat pedig figyelmen kívül hagyta. A magyar kormány szerint ugyanakkor az EP-nek a leadott szavazatok számlálása során figyelembe kellett volna vennie a tartózkodásokat is. Mivel a szavazás során 48-an tartózkodtak, ezért a tartózkodások figyelembevételével (úgyis mint „nem” szavazat) nem lett volna meg az eljárás megindításához szükséges kétharmados arány. 

A Bíróság azonban elutasította a keresetet, mert úgy véli, hogy a parlamenti képviselők tartózkodásait nem kell figyelembe venni annak meghatározásához, hogy a leadott szavazatoknak az EUMSZ 354. cikkben előírt kétharmados többségét elérték-e. 

A taláros testület megállapítja, hogy a „leadott szavazatoknak” az EUMSZ 354. cikk negyedik bekezdésében szereplő fogalmát a Szerződések nem határozzák meg, és az uniós jog ezen önálló fogalmát a köznyelvben elfogadott szokásos jelentését alapul véve kell értelmezni. „Márpedig e fogalom a szokásos jelentésében csak az adott javaslatra vonatkozó pozitív vagy negatív szavazat kinyilvánítását foglalja magában”, míg a tartózkodás, amelyet úgy kell érteni, mint az állásfoglalás megtagadását, nem tekinthető „leadott szavazatnak”. Következésképpen az EUMSZ 354. cikk negyedik bekezdésében foglalt szabályt, amely a leadott szavazatok többségével történő szavazást ír elő, a Bíróság szerint úgy kell értelmezni, hogy az kizárja a tartózkodások figyelembevételét. 

Mindemellett a Bíróság, miután emlékeztetett arra, hogy az EUMSZ 354. cikk negyedik bekezdése kettős többségi követelményt tartalmaz, nevezetesen azt, hogy a Parlament által az EUSZ 7. cikk alapján elfogadott jogi aktusokhoz egyrészt a leadott szavazatok kétharmadának, és másrészt a Parlament tagjai többségének hozzá kell járulnia, megállapítja, hogy a tartózkodásokat mindenképpen figyelembe veszik annak vizsgálata során, hogy a kedvező szavazatok a Parlamentet alkotó tagok többségét képviselik-e. 

Végezetül a Bíróság megállapítja, hogy „a tartózkodásoknak az EUMSZ 354. cikk negyedik bekezdése értelmében vett leadott szavazatok számlálásából való kizárása nem ellentétes sem a demokrácia elvével, sem pedig az egyenlő bánásmód elvével, tekintettel többek között arra, hogy a szavazás során tartózkodó képviselők a szabályok ismeretében jártak el, mivel előzetesen tájékoztatásban részesültek arról, hogy a leadott szavazatok számlálása keretében a tartózkodásokat nem veszik figyelembe”. 

Varga Judit igazságügyi miniszter Facebook-bejegyzésében elfogadhatatlannak és megdöbbentőnek nevezte a Bíróság ítéletét, és hangsúlyozta, hogy az semmilyen módon nem jelenti a Sargentini-jelentésben foglaltak tartalmi megerősítését.

Az igazságügyi miniszter úgy vélte, hogy a tartózkodás hallgatólagos egyet nem értést jelent, és ha valaki nem akarja az akaratát kifejezni, akkor be sem megy szavazni. Márpedig a 48 tartózkodás figyelembevétele esetén nem lett volna meg az eljárás elindításához szükséges kétharmados többség – mutatott rá Varga.