Magasabb magyar vádemelési ráta az OLAF által feltárt ügyekben

Brüsszel, 2021. június 10.

Tavaly 230 vizsgálatot zárt le és 294 millió euró uniós költségvetésnek való megtérítésére tett ajánlást az EU Csalás elleni Hivatala – derül ki az OLAF éves jelentéséből, amit csütörtökön mutattak be Brüsszelben. A hivatal 2016 és 2020 között Magyarország esetében tartotta indokoltnak a legtöbb kohéziós és agrárpolitikai forrás visszafizetését szabálytalanságok miatt, miközben az OLAF ajánlásainak következményeként előálló vádemelési ráta elérte a kétharmadot.

Az EU Csalás elleni Hivatala (OLAF) 230 vizsgálatot zárt le és ezek eredményeként közel 294 millió euró visszafizettetését javasolta az uniós kasszába 2020-ban. Többek között erre mutat rá az uniós költségvetés kárára elkövetett csalási ügyek feltárásáért felelős hivatal éves jelentése, amelyet csütörtökön tettek közzé Brüsszelben.

A 230 lezárt vizsgálati dossziénak 375 ajánlás lett az eredménye az illetékes tagállami és uniós hatóságok felé. Ezzel egyidőben 2020 folyamán az OLAF 290 új vizsgálatot indított miután a szakértői áttekintettek 1100 ügyet.

A tavalyi évre a csalások elleni hivatal munkájára is rányomta a bélyegét a Covid19-járvány, amely megnövelte az uniós polgárok egészségét veszélyeztető termékhamisítások és a sztenderdektől elmaradó gyógyászati és egyéb védekezési eszközökkel összefüggő csalások számát. A hivatal közel 2 és fél millió hamis védőmaszkra és 31 és félezer hamis Covid-tesztre csapott le tavaly.

Az OLAF 2020-ban összesen 109 olyan nyomozást zárt le, amelyek különböző uniós alapok felhasználásával függenek össze. A legtöbbet, 13-at Olaszországban, 9 ajánlással az összegek visszafizettetésére. 8-8-at Magyarországon és Bulgáriában, nálunk négy, az utóbbi országban pedig hét ajánlással.

Ami a strukturális és fejlesztési alapok és az agrár- és vidékfejlesztési pénzek rovására elkövetett szabálysértéseket illeti, az OLAF 2016 és 2020 között hazánkban 32 ilyen ügyet göngyölített fel, és a teljes pénzügyi keret 2,2%-át tartotta indokoltnak visszafizettetni az EU költségvetésbe. Ez még mindig kiugró az uniós átlaghoz (0,29%) és a második legrosszabbul teljesítő országhoz (Bulgária, 0,69%) képest.

Romániában ugyancsak 32 esetben látott okot az OLAF a beavatkozásra hasonló időszakban, Lengyelországban pedig 25 alkalommal.

Az idei jelentés is tartalmaz adatokat arról, hogy a tagállami hatóságok milyen arányban követték a Csalás elleni Hivatal ajánlásait. Magyarországon 16 esetben az igazságügyi hatóságok nem láttak okot a jogi procedúrára, azaz nem volt ilyen döntés. Kilenc esetben viszont igen, és ebből 6 esetben vádemelés is történt, ami 67%-os vádemelési rátának felel meg. Emlékeztetőül: uniós átlagban 37%-os volt a ráta a vádemeléseknél.