A gyanús orosz pénzmozgásokra is lecsapna az Európai Unió
Az EU-nak az Oroszországgal fenntartott kapcsolatok további romlására kell felkészülnie, mint a jelenlegi legvalószínűbb opcióra – húzza alá az az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője által szerdán bemutatott közlemény, amely az EU 2016 óta érvényben lévő orosz stratégiája felülvizsgálatának a jegyében született. A Josep Borrell által szerdán bemutatott közlemény orientálni kívánja a tagállam vezetőit a jövő heti uniós csúcson az EU orosz stratégiájáról tartandó vita során.
A dokumentum megerősíti az eddigi öt alapelvre épülő stratégiát, amelyet azonban felvértez, ha úgy tetszik „operatívabbá” kíván tenni három taktikai elemmel. Ezek: a visszaszorítás, a fékezés, és a bevonás azokon a területeken, amelyeken ez az EU-nak is érdekében áll.
A pesszimista kilátások dacára a főképviselő szerint az Uniónak keresnie kellene azokat a lehetőségeket, amelyek segíthetnek a jelenlegi dinamikát fokról fokra egy kiszámíthatóbb és stabilabb viszonyrendszer medrébe terelni Moszkvával. Ennek érdekében fontosnak tartja a kommunikációs csatornák megőrzését a Kreml felé. A közlemény arra is figyelmezteti az EU tagállamait, hogy Moszkvához fűződő kétoldalú kapcsolataikat nem alakíthatják a közös uniós érdekek és célok rovására.
A közlemény konstruktívabb hozzáállásra szólítja fel az orosz vezetést, továbbá arra, hogy hagyjon fel az EU, annak tagállamai és harmadik országokkal szemben akciókkal. „Ez elengedhetetlen ahhoz, hogy kitörjünk a jelenlegi terméketlen és potenciálisan veszélyes állapotból” – szögezik le a dokumentum szerzői.
Az opciós papír szerint az EU továbbra is ellen fog tartani az emberi jogsértéseknek és hallatni fogja hangját a demokratikus értékek mellett, a nemzetközi fórumokat is ideértve, egyértelművé téve azt, hogy ezek a kérdések nem tartoznak kizárólag egy ország belügyeibe.
A főképviselő és a Bizottság közös közleménye szerint az EU minden létező szinten aktívabban meg fogja kérdőjelezni és cáfolni az Oroszország által az akcióinak igazolására alkalmazott narratívákat.
Az EU továbbra is a megfelelő válaszokat kívánja adni az orosz kormányzat rosszindulatú akcióira, ideértve a hibrid hadviselést is. „Ez magába foglalhatja a különböző meglévő szankciók fokozását és kiszélesítését és/vagy további korlátozó intézkedések meghozatalát, amennyiben szükséges” – olvasható a szövegben.
Az egyik ilyen lehetséges új szankcióval az EU korlátozhatja az orosz kormányzat forrásait a zavarkeltést szolgáló külpolitikájának a végrehajtásában. „Annak érdekében is megerősítjük majd az EU szabályait, hogy hatékonyabban tudjunk fellépni és célirányosabban az Oroszországból származó bűncselekményekkel (ideértve a merényleteket) szemben, a hasonló gondolkodású partnerekkel közösen”.
A közlemény a korrupció és a pénzmosás elleni harc fokozását is kilátásba helyezi az Oroszországot érintő pénzmozgások átláthatóbbá tételén keresztül”. Az EU ezentúl mérlegeli egy új, önálló eszköz bevezetését a harmadik országok által alkalmazott kényszerítő és korlátozó tevékenységektől való elriasztásra és azok közömbösítésére.
Ismeretes, hogy az EU globális emberi jogi szankciós rezsim (az ún. európai Magnitszkij törvény) nem ad lehetőséget például a korrupció elleni fellépésre, amellyel pedig az EU-ban is igen aktív, a Kremlhez közeli oligarchákat szankcionálhatnák. Megfigyelők szerint nem kizárt, hogy a fenti intézkedések egyik elsőleges célpontjai éppen ők lennének. Egy magas rangú EU-diplomata szerint a jogi keretek áttekintése után legkorábban őszre elkészülhet egy ilyen szankciós rezsim.