Példátlan tagállami kritika Magyarországgal szemben a melegek jogai miatt

Ahogy arra előzetesen számítani lehetett, a közelmúltban elfogadott magyar „pedofil törvény” uralta azt a meghallgatást, amelyet 2019 decembere óta első ízben az Általános Ügyek Tanácsa tartott kedden Luxembourgban a Magyarországgal szemben folyó 7-ik cikk szerinti (jogállamisági) eljárás keretében. 

A vita alaphangját már délelőtt megadta 13 uniós tagállam (Belgium, Dánia, Észtország, Finnország, Franciaország, Németország, Írország, Litvánia, Luxemburg, Hollandia, Spanyolország, Svédország és Lettország, bár ezt nem erősítették meg), amely a belga kormány kezdeményezésére az EU gyakorlatában szokatlan módon nyilatkozatban minősítette lesújtó véleménnyel a 18 éven aluli fiatalkorúakat a homoszexuális „propagandától” is védeni kívánó magyar törvényt. 

Később a portugál soros elnökség nevében Ana Paula Zakarias, európai ügyi államtitkár is azt mondta a sajtónak, hogy minden további nélkül csatlakozott volna a nyilatkozathoz, ha az elnökséggel együtt járó semleges pozíció megengedte volna. Így tulajdonképpen elmondható, hogy az EU-tagállamok fele felsorakozott egy másik tagállamot elmarasztaló nyilatkozathoz, igaz a közép- és kelet-európai régióból csak a baltiak csatlakoztak a kezdeményezéshez.

Az aláíró tagállamok mély aggodalmuknak adtak hangot a módosítások magyar parlament által történő elfogadása miatt, amelyek véleményük szerint „diszkriminálják az LGBTIQ-közösséghez tartozó személyeket és „a gyermekek védelmének ürügyén megsértik a szólásszabadáságot”. 

A 13-ak szerint az új törvény a szexuális irányultság, a nemi önazonosság és önkifejezés alapján nyugvó diszkrimináció kirívó formája, „ezért rászolgált a megbélyegzésre”. „A befogadás, az emberi méltóság és az egyenlőség az EU alapértékei, és nem engedhetünk ezekből az elvekből” – fogalmaz a nyilatkozat.

Magyarország több mint egy tucat európai partnere szerint a parlament által elfogadott módosítások a szólásszabadságot is sértik azáltal, hogy korlátozzák a vélemény kifejtésének és az információk megosztásának szabadságát a hivatalos hatóságok beavatkozásától mentesen, ahogy azt szerintük az EU Alepvető Jogok Chartája is rögzíti.

A 13 ország ki is jelenti, hogy „az LGBTIQ személyek stigmatizálása a méltósághoz való alapvető jog egyértelmű megsértése, miként arról a Charta és a nemzetközi jog rendelkezik”. 

Az uniós partnerek végezetül arra sürgetik az Európai Bizottságot, hogy „az EU-szerződések őreként minden rendelkezésre álló eszközzel biztosítsa az uniós jog tiszteletben tartását, beleértve az ügynek az Európai Bírósághoz történő továbbítását”.

Kérdésre válaszolva, Vera Jourová, a Bizottság jogállami kérdésekben illetékes alelnöke közölte, hogy a testület tanulmányozza a magyar törvényt és annak az uniós joggal való összhangját. Azt is elárulta, hogy a Bizottság gyanúja és előzetes aggályai szerint a magyar törvény ebben a formában az oktatásra és a szólásszabadságra és a diszkrimináció-mentességre vonatkozó uniós jogszabályokat sértheti, persze ez egyelőre nem több feltételezésnél. 

Varga Judit, magyar igazságügyi miniszter még az utolsó napirendi pontként tárgyalt magyar meghallgatás előtt vitába keveredett a twitteren német kollégájával, Michael Rothtal, aki arra hívta fel a figyelmet, hogy a szexuális kisebbségek jogai emberi jogoknak számítanak.

„Szexuális propagandának kitenni a gyermekeinket nem európai érték Mr. Roth. A mi értékünk a családok véleményszabadságának a tiszteletben tartása és annak garantálása, hogy a gyermekeinket a szexuális lobby beavatkozásától szabadon tudjuk felnevelni” – válaszolta a magyar miniszter, aki később a meghallgatáson válaszolt a tagállami miniszterek kérdéseire.

Vera Jourová a sajtótájékoztatón elmondta, hogy ő maga konkrétan három viszonylag új fejleményt tett szóvá a vitán. Ezek: az igazságszolgáltatás függetlensége (annak lehetősége, hogy egy alkotmánybírát a normális procedúrán kívül kinevezzenek a Kúriába, ahogy az januárban annak vezetőjével a bírói tanács véleményének figyelmen kívül hagyásával történt). A Klubrádió frekvenciájának a megvonása a Bizottság szerint erősen megkérdőjelezhető procedúra révén (Brüsszel nemrég kötelezettségszegési eljárást indított). Végül pedig a sokak által, így Ursula von der Leyen bizottsági elnök által is kifogásolt „pedofiltörvény” elfogadása.

A bizottsági alelnöknek az volt a konklúziója a meghallgatás után, hogy „nem látunk érdemi erőfeszítést a magyar hatóságok részéről a közös nevezőre jutásra”. Ana Paula Zakarias pedig a portugál elnökség részéről azt állapította meg, hogy „a helyzet nem javult, folytatjuk az eljárást”. 

Magyarország mellett Lengyelország meghallgatása is napirenden volt (ez volt a negyedik a 4 év alatt). A Bizottságot sok más között az az alkotmánybírósághoz intézett miniszterelnöki beadvány aggasztja, amely az uniós jog nemzeti joggal szembeni elsőrendűségét firtatja, ebben kér állásfoglalást. Mint ismert, Brüsszel néhány nappal ezelőtt kötelezettségszegési eljárást indított Németországgal szemben a karlsruhei alkotmánybíróság egy, az Európai Bíróság jogköreit megkérdőjelező ítélete miatt.