Janez Jansa a kettős mércét tartja a fő ellenségnek

Közel két órán át válaszolt csütörtökön brüsszeli tudósítók kérdéseire Szlovénia miniszterelnöke, többek között Orbán Viktorhoz fűződő viszonyáról, a magyar pedofiltörvényről múlt héten az Európai Tanács ülésén tartott vitáról és az EU-t fenyegető veszélyekről. 

Janez Jansa – aki az EU soros elnökségét július 1-től betöltő Szlovénia kormányfője – az EU-Monitor kérdésére válaszolva hízelgőnek nevezett bizonyos összehasonlításokat közte és magyar kollégája között, akinek nagyra értékeli a szerepét a demokratikus átmenetben. Úgy vélte, hogy Orbán Viktornak, akárcsak másnak joga van kifejtenie a véleményét, és figyelmeztetett, hogy ha ezt a lehetőséget elvitatják egyes országoktól, akkor az az EU zsugorodásához vezethet. „Remélem, hogy senki sem fog kilépni” – tette hozzá. Azt is megemlítette, hogy Közép-Európa nélkül az EU nem lenne többé Unió. 

A szlovén miniszterelnök – akit sokszor Orbán Viktorhoz hasonlítanak – hangsúlyozta, hogy politikailag nem lehet a szlovén viszonyokat összehasonlítani a magyarral, ahol a kormánynak stabil és jelentős többsége van. Ljubljanában ezzel szemben egy technikai szempontból kisebbségi kormány van hatalmon – mutatott rá.

Jansa kérdésre válaszolva a kettős mércét nevezte az EU-integrációra leselkedő legnagyobb veszélynek, és visszautasította, hogy Szlovéniát és más országokat másodosztályú tagokként kezeljenek az Unióban. Ezzel kapcsolatban utalt arra, hogy Brüsszel szerinte nem mindig ugyanazzal a mércével méri a közösség nagyobb tagjait, mint a kelet-európai partnereket. Úgy vélekedett, hogy végső soron a kettős mérce eredményezte Jugoszlávia felbomlását is. 

A kettős mércét arra a vitára is vonatkoztatta, amely néhány nappal ezelőtt zajlott az EU-csúcson a melegek jogait is érintő magyar pedofiltörvényről és általában az uniós értékekről. Jansa szerint a sajtóbeszámolók nem adtak hű képet a magyar vezetővel szemben megfogalmazott kritikákról, ő ugyanis azt nem érezte annyira megosztónak. 

A szlovén kormányfő emlékeztetett rá, hogy például az azonos neműek státuszának rendezése annak idején nem volt része a csatlakozáshoz szükséges feltételeknek, és kifejezetten károsnak nevezte – ahogy ő fogalmazott – „bizonyos elvek és értékek önkényes kiemelését és előtérbe tolását”. Megjegyezte, hogy az EU jövőjéről szóló konferencia egy jó alkalom lehet „bizonyos kérdések tisztázására”. 

„Nem vagyok a híve annak, hogy bárkire is címkéket ragasszunk az európai családon belül” – szögezte le a jobboldali politikus. 

Janez Jansa ugyanakkor nem ért egyet a demokrácia liberális és illiberális kategóriákra bontásával, mivel szerinte a valódi választóvonal nem itt, hanem a demokrácia és a technokrácia, a bürokrácia között húzódik. „Az illiberális demokrácia fogalmát nem tartom helyesnek” – jegyezte meg. 

A szlovén miniszterelnök arra számít, hogy az EU jövőjéről szóló konferenciát követően sor kerülhet a Lisszaboni Szerződés részleges módosítására. Példaként említette az egészségügyi uniót, amely része lehetne egy ilyen módosításnak. Arra ugyanakkor nem sok esélyt lát, hogy az egyhangú döntés rovására elmozdulás következhet be a minősített többségi döntések felé. „Nem hiszem, hogy erről konszenzus jönne létre” – mondta. 

Janez Jansa közvetve bírálta azt az eredetileg az Európai Bizottságtól eredő célkitűzést, amely a felnőtt korú lakosság 70%-nak beoltásánál húzta meg a nyájimmunitás elérését. Ez szerinte sokakat elkényelmesített, mert úgy gondolták, hogy nem kell résztvenniük az erőfeszítésben és majd mások megoldják helyettük a problémát. 

„Sajnos egy komoly akadály felé haladunk” – jegyezte meg a szlovén miniszterelnök, aki ezért egy európai oltási kampányt sürget, amelynek keretében véleményformálók és hírességek népszerűsítenék a védőoltást a lakosság még be nem oltott körében. Jansa arra is felhívta a figyelmet, hogy hiába Nagy-Britanniában az egyik legmagasabb a beoltottak aránya, ugyanitt a legnagyobb az új megbetegedések száma is. „Ez most a legeslegsürgősebb feladat” – tette hozzá.