A pénz vált az Orbán-elleni fellépés fő fegyverévé az EU-ban

Bár a szerdai plenáris parlamenti vitán az első napirendi pont az Európai Tanács június végi ülésének értékelése volt, a felszólalások – ideértve az uniós intézmények vezetőit is – túlnyomórészt a melegjogokat is érintő magyar pedofiltörvénnyel, vagy ahogy a kormány hivatkozik rá, a gyermekvédelmi törvénnyel foglalkoztak. És ez még csak a kezdet volt, ugyanis a következő napirendi pont maga az LGBTQI-közösség jogainak és általában a jogállamnak a magyarországi helyzete, valamint a 7-ik cikk szerinti eljárás keretében Magyarországgal és Lengyelországgal a közelmúltban tartott meghallgatás volt. 

Így reggel 9 óra és fél 2 között lényegében a magyar kormány tevékenységéről és döntéseiről vitatkoztak a képviselők. A képviselőtestület csütörtök délután szavaz arról az ötpárti állásfoglalás-tervezetről is, amely keményen elítéli a magyar törvényt és határozott lépésekre szólítja fel a jogszabály visszavonása érdekében a Bizottságot és a Tanácsot. 

Ursula von der Leyen – aki az Európai tanácsról szóló beszámolóját kizárólag az alapértékeknek szentelte – a plenáris ülésen ismételten elmarasztalta a magyar törvényt, aláhúzva, hogy „a törvény a gyermekek védelmét ürügyként használja emberek elleni szexuális irányultságuk alapján történő súlyos hátrányos megkülönböztetésre”. 

„Ez a törvény szégyenletes és teljesen ellentétes az Európai Unió alapvető értékeivel, a kisebbségek, az emberi méltóság, az egyenlőség és az emberi jogok védelmével. Minden, a Bizottság rendelkezésére álló eszközt fel fogok használni ezeknek az elveknek a megvédésére” – tette hozzá. Közölte: ha Magyarország nem orvosolja a helyzetet, a Bizottság alkalmazni fogja a szerződés őreként rátestált jogköröket, értsd: kötelezettségszegési eljárást fog indítani.

Később, a második vitában, a Bizottság illetékes alelnöke azt mondta, hogy a testület június 30-án megkapta a magyar kormány válaszát az egy héttel korábbi, jogi aggályokat felsoroló levélre (ezt lásd korábbi hírlevelünkben), és jelenleg értékeli azt, majd ennek fényében, ha meg fogja tenni a szükséges lépéseket.

Vera Jourová szerint senki nem vitatja el a szülőknek azt a jogát, hogy maguk gondoskodjanak gyermekeik fejlődéséről, de egyik alapjogot nem szabad kijátszani a másik ellen. Ez a vita szerinte nem a magyar és a lengyel nép ellen szól, mert a bírálók többsége a jelenlegi politikai vezetéssel szemben emelte fel a hangját. 

A bizottsági alelnök nyilvánvalóan a magyar kormányra célozva úgy vélekedett, hogy legalább egy tagállamban ugyanazt a módszert látjuk viszont, mint amit Putyin orosz elnök saját országában népszerűségének növelése érdekében alkalmaz, megbélyegezve egy kisebbséget, amely nem tudja megvédeni magát. 

Vera Jourová Guy Verhofstadt liberális képviselő kérdésére válaszolva cáfolta azt az egyébként helytelenül a német sajtónak tulajdonított értesülést, miszerint a Bizottság befagyasztotta volna részben a pedofiltörvény miatt a magyar helyreállítási terv elbírálását. Számos képviselő, köztük a Renew (liberális) frakció ezt egyébként tényként kezelve, üdvözölte ezt a lépést és a vita során is a magyar kormány bírálói visszatérően sürgették az EU-t arra, hogy vagy szigorú feltételekhez kösse a pénzek felhasználását, vagy függessze fel a finanszírozást mindaddig, amíg a kormány vissza nem vonja a törvényt. 

A magyar helyreállítási tervről egyébként tovább folynak az egyeztetések és a Bizottság valóban újabb garanciákat kér a pénzek visszaélés-mentes felhasználására, amióta kipattant a vita a magyar törvény körül. Erről itt írtunk. 

Jourová egyébként először utalt annak lehetőségére is, hogy összefüggést állapíthatnak meg a magyar pedofiltörvény és a jogállami feltételrendszer között. „A törvény problémákat vethet fel az uniós büdzsé felhasználását illetően a közös irányítás alá tartozó alapok esetében” – mutatott rá, külön is megemlítve az európai szociális alaphoz való hozzáférés feltételeit. 

Amúgy von der Leyen és Vera Jourová is azt a feltételezést erősítette meg, hogy a Bizottság nem fog konkrét eljárást indítani az új jogállami feltételrendszer alapján az Európai Bíróság ítéletének a meghozataláig, amely legkorábban idén decemberben várható. A képviselők a mostani plenáris ülésen megszavaztak egy újabb állásfoglalást, amely formailag a Bizottság által elkészített alkalmazási iránymutatásokra reagál, és ismételten felszólítja Brüsszelt, hogy legkésőbb ősszel küldje ki az első írásos notifikációkat tagállamoknak az eljárás megindításáról.

„Várakozással tekintek az Európai Bíróság döntése elé. Ez világos helyzetet fog teremteni mindenki számára Európában” – jelentette ki a Bizottság elnöke. Von der Leyen szerint „ősszel megnyitjuk az első dossziékat”, bár azt a testület eddigi ködösítő módszeréhez hűen ezúttal sem tisztázta, hogy ez pontosan mit jelent: eljáráson kívüli akciót (valószínű), vagy eljárást. 

A két vitáról még érdemes megemlíteni, hogy Vera Jourová elmondta, arra fogja ösztönözni a szlovén, majd a francia soros EU-elnökséget, hogy lássanak hozzá a tanácsi ajánlások kidolgozásához és megszavaztatásához a Magyarország és Lengyelország ellen folyó 7-ik cikk szerinti eljárás keretében. Ezzel összefüggésben emlékeztetett rá, hogy az ajánlások elfogadásához és így az eljárás következő szakaszba léptetéséhez a tagállami szavazatok négyötödére lenne szükség.