A magyar demokrácia és a jogállam lebontásáról szól az új EP-állásfoglalás

A csütörtökön 459 szavazattal, 147 ellenszavazat és 58 tartózkodás mellett elfogadott állásfoglalásban az Európai Parlament az Európai Alapvető Jogok Chartájában, az Európai Unióról szóló szerződésekben és az Unió belső piacáról szóló jogszabályokban rögzített jogok egyértelmű megsértéseként írja le az eredetileg a gyermekek jogainak védelméről elfogadott, de a szexuális kisebbségek jogait is érintő, egyébként csütörtökön hatályba lépett magyar törvényt. 

Az öt parlamenti pártcsoport (EPP, szocialisták, liberálisok, Zöldek, Baloldal) által előterjesztett állásfoglalás – amelyről csütörtök délután szavazott a plenáris – a lehető leghatározottabban elítéli az Országgyűlés által elfogadott törvényt, amelyet az EU-értékek, elvek és az uniós jog egyértelmű megsértésének tart. Felszólítja a Bizottságot, hogy haladéktalanul kezdeményezzen jogi eljárást egy gyorsított kötelezettségszegési eljárás révén a törvény miatt. (Ez megfigyelők szerint már csak napok kérdése, tekintettel arra, hogy a testület jogi aggályaira adott magyar válasz lényegében elutasító volt és a törvény csütörtökön hatályba is lépett). 

A képviselők arra sürgetik a tagállamokat, hogy amennyiben a Bizottság nem lép, az EU Működéséről szóló Szerződés 259-es cikke alapján forduljanak az EU bíróságához azon a címen, hogy egy másik tagállam nem tett eleget a Szerződésből eredő kötelezettségeinek. 

Az állásfoglalás aláhúzza, hogy a magyar törvény nem elszigetelt példa, hanem „egy újabb szándékos és előre kitervelt kísérlet a magyarországi alapvető jogok fokozatos lebontására”. Úgy véli, hogy az LGBTIQ-közösséghez tartozó személyek emberi jogainak megsértése egy szélesebb körű politikai játszma része, amely a demokrácia és a jogállamiság lebontására irányul. 

A Tanácsot arra szólítja fel, hogy a 7-ik cikk szerinti eljárás keretében forduljon ajánlásokkal Magyarországhoz, a szlovén elnökséget pedig arra, hogy szeptemberben tartson meghallgatást az eljárás keretében (ez az elnökségi program szerint novemberben lesz). 

Az állásfoglalás aggodalmának ad hangot amiatt, hogy a magyar törvény a 2013-as orosz LGBT-propaganda törvényhez hasonlít, amely komoly károkat okozott az ottani LGBTIQ közösségnek és arra kéri a Bizottságot, hogy alaposan vizsgálja meg az Unióban a szexuális kisebbségek ellen folyó kampányok finanszírozását. 

A képviselők azon a véleményen vannak, hogy az államilag vezérelt diszkrimináció a kisebbségek ellen közvetlen hatással van azokra a projektekre, amelyekre a tagállamok döntése alapján pénzeket kívánnak áldozni vagy sem. “Ezért közvetlenül hatást gyakorol az Unió pénzügyi érdekeinek a védelmére, ezért felszólítja a Bizottságot, hogy haladéktalanul indítsa el az eljárást a jogállami feltételrendszerről szóló rendelet 6.1 cikkével összhangban”. 

A jelentés arra is felkéri a Bizottságot és a Tanácsot, hogy nagy figyelemmel tanulmányozzák a magyar helyreállítási terv minden egyes intézkedését, és csak akkor hagyják jóvá a tervet, ha megállapítást nyer, hogy nem járul hozzá a magyar törvény végrehajtásához, és a későbbiekben az EU-büdzsé nem járul hozzá aktívan az alapvető jogok magyarországi megsértéséhez.

Az állásfoglalás a magyar jogszabály mellett felhívja a figyelmet a horvátországi fejleményekre is. Horvátországban a konzervatív Most párt terjesztett elő egy javaslatot arról, hogy „az LMBT-propaganda gyermekek körében való terjesztésének tilalmát” beépítsék a parlament által jelenleg tárgyalt jogszabályokba. Zágrábban az idén július 3-án, huszadik alkalommal megrendezett melegfelvonulás alatt LMBTI-embereket támadtak meg – hangsúlyozzák a képviselők.