Hétrendbeli jogsértés miatt indult eljárás a magyar pedofiltörvény ellen

Miként arra a június 30-i magyar válaszlevél fényében számítani lehetett, az Európai Bizottság július 15-én csütörtökön hivatalosan is megindította a kötelezettségszegési eljárást a melegjogokat is érintő magyar pedofiltörvény (újabb elnevezése gyermekvédelmi törvény) rendelkezései ellen, két hónapot adva a magyar kormánynak a válaszadásra. 

Némileg váratlanul a testület hasonló témában egy másik jogsértési eljárást is első szakaszba léptetett, egy LMBTIQ-témájú gyerekkönyvben kötelezően feltüntetendő felelősségkizáró nyilatkozat miatt.

Az Európai Bizottság álláspontja szerint Magyarország júniusban számos korlátozó és diszkriminatív intézkedést előíró törvényt fogadott el. Konkrétan a törvény tiltja, illetve korlátozza az olyan tartalmakhoz való hozzáférést, amelyek „a születési nemnek megfelelő önazonosságtól való eltérést, a nem megváltoztatását vagy a homoszexualitást” népszerűsítik, vagy jelenítik meg 18 éven aluliak számára. 

„A kiskorúak védelme jogos közérdek, melyet az Európai Unió is elismer és érvényesíteni kíván. Azonban ebben az esetben Magyarország nem indokolta meg, hogy az LMBTIQ-tartalmak megjelenítése miért volna káros a gyermekek jóllétére, vagy miért nincs összhangban a gyermek mindenek felett álló érdekével” – mutat rá közleményében a testület. 

A Bizottság hivatalos felszólító levelet küldött Magyarországnak, mert úgy véli, hogy a törvény számos uniós szabályt sért. Ezek a következők: 

Először is, Brüsszel szerint Magyarország megsértette az audiovizuális médiaszolgáltatásokról szóló irányelvet az audiovizuális tartalmakra vonatkozó normák és a határon átnyúló audiovizuális médiaszolgáltatások vonatkozásában, mivel olyan indokolatlan korlátozásokat léptet életbe, melyek szexuális irányultságon alapuló hátrányos megkülönböztetést valósítanak meg, továbbá aránytalanok. 

Másodszor, néhány vitatott rendelkezés sérti az e-kereskedelmi irányelvet (nevezetesen a származási ország elvét). A testület emlékeztet rá, hogy a törvény tiltja az eltérő szexuális irányultságokat ábrázoló, kiskorúaknak szóló tartalmak megjelenítésére vonatkozó szolgáltatásnyújtást, még olyan esetekben is, ahol ez a szolgálatás más tagállamból származik. 

Harmadszor, Magyarország nem indokolta meg a határokon átnyúló, az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások korlátozását. 

Negyedszer, Magyarország nem jelentette be előre a Bizottságnak a vitatott rendelkezések egy részét, az erre irányuló, az egységes piac átláthatóságáról szóló irányelvben előírt kötelezettség ellenére. 

Ötödször, a Bizottság úgy véli, hogy Magyarország megsértette a szolgáltatásnyújtás szabadságának (EUMSZ 56. cikk) és az áruk szabad mozgásának (EUMSZ 34. cikk) Szerződésben foglalt elveit, mivel elmulasztotta bizonyítani, hogy a korlátozások kellően indokoltak, megkülönböztetésmentesek, és arányosak. 

Hatodszor, a vitatott rendelkezések egy része a Bizottság megítélése szerint sérti az általános adatvédelmi rendeletben és az Alapjogi Charta 8. cikkében megállapított adatvédelemhez való jogot. 

Hetedszer, a Bizottság úgy véli, hogy az uniós jog alkalmazási körébe tartozó területeken a magyar rendelkezések sértik az emberi méltóságot, a véleménynyilvánítás és a tájékozódás szabadságát, a magánélet tiszteletben tartásához való jogot, valamint a megkülönböztetésmentességhez való jogot, amint e jogokat az Európai Unió Alapjogi Chartájának 1., 7., 11., illetve 21. cikke rögzíti. E jogsértések súlyossága miatt a vitatott rendelkezések sértik az EUSZ 2. cikkében rögzített értékeket is.

A második eljárás a gyerekkönyv miatt

Ami a másik ügyet illeti, a magyar fogyasztóvédelmi hatóság 2021. január 19-én arra kötelezte egy LMBTIQ-személyeket bemutató gyerekkönyv kiadóját, hogy felelősségkizáró nyilatkozat formájában tüntesse fel, hogy a könyv „a hagyományos nemi szerepektől eltérő viselkedésformákat” jelenít meg. 

Ez az Európai Bizottság álláspontja szerint az Európai Unió Alapjogi Chartájának 11. és 21. cikkében rögzített, a véleménynyilvánítás szabadságához és a megkülönböztetésmentességhez való jog korlátozását jelenti, és sérti a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatról szóló irányelvet. 

A Bizottság felszólító levelet küldött Magyarországnak, mert úgy véli, hogy a „hagyományos nemi szerepektől” való eltérésre vonatkozó információ nyújtására vonatkozó kötelezettség előírásával Magyarország korlátozza a szerzők és könyvkiadók véleménynyilvánítási szabadságát, és a szexuális irányultságon alapuló indokolatlan megkülönböztetést valósít meg. 

“Konkrétan Magyarország nem indokolta meg ezen alapvető jogok korlátozását, valamint azt sem, hogy az LMBTIQ-tartalmak megjelenítése miért volna káros a gyermekek jóllétére, vagy miért nem áll összhangban a gyermek mindenek felett álló érdekével” – áll a Bizottság közleményében. 

A lojális együttműködés hiánya a vád a lengyelek ellen

Lengyelország ellen is eljárás indult az „LMBT-ideológia mentes zónák” létrehozásával összefüggésben, illetve konkrétan a lojális együttműködés elvének megsértése miatt, ami először fordul elő az Unió praxisában. 

A Bizottság emlékeztet rá, hogy 2019-ben számos lengyel település és régió fogadott el határozatot az úgynevezett „LMBT-ideológia mentes zónák” létrehozásáról. 

Brüsszel aggódott, hogy ezek a nyilatkozatok uniós jogot sértenek a szexuális irányultság alapján történő megkülönböztetéstől való mentesség tekintetében. Ezért részletes elemzéseket készítene arról, hogy ezek a határozatok összeegyeztethetők-e az uniós jogszabályokkal. Az értékelés elvégzéséhez a Bizottságnak megfelelő és átfogó tájékoztatásra van szüksége a lengyel hatóságoktól. A Bizottság februárban tett egyértelmű felszólítása ellenére Lengyelország ugyanakkor eddig még nem nyújtotta be a kért információkat, nyíltan válasz nélkül hagyva a Bizottság kéréseinek nagy részét. 

Lengyelország ezzel a testület értelmezése szerint akadályozza a Bizottságot a Szerződésekben ráruházott hatáskörei gyakorlásában, és nem tartja tiszteletben az Európai Unió működéséről szóló szerződés 4. cikkének (3) bekezdésében foglalt lojális együttműködés elvét, amely előírja a tagállamok számára az érdemi együttműködést az Unió intézményeivel. Ezért a Bizottság felszólító levelet küldött Lengyelországnak az együttműködés hiánya miatt.