A jogállam további gyengülését látja Magyarországon a Bizottság

Az Európai Bizottság egyértelműen a jogállamiság romlását látja Magyarországon azon a négy kulcsfontosságú területen, amelyet tavaly után idén második alkalommal vett górcső alá a testület által készített éves jelentés. „Sajnos azt látjuk, hogy az egy évvel ezelőtt jelzett problémák többségét nem orvosolták és a lista azóta újabb negatívumokkal bővült” – közölte egy nevének mellőzését kérő bizottsági tisztviselő az EU-Monitorral. 

Bizottsági források ugyanakkor hangsúlyozták, hogy bár a jelentés egyes következtetéseit bizonyára figyelembe fogják majd venni a jogállami feltételrendszerről szóló rendelet alkalmazása során, két különböző folyamatról van szó, és nincs közöttük semmilyen automatizmus. Azaz, a jogállami fék alkalmazása egy külön értékelésen és elbíráláson alapul majd. 

A Bizottságnál azt is hangsúlyozzák, hogy megalapozatlannak tartanak minden olyan magyar kormánykritikát, amely a jelentés elkészítése során egyoldalúsággal vádolta meg a testületet. Brüsszelben hangsúlyozzák, hogy nem csak kiterjedt konzultációt folytattak civil szervezetek s mások széleskörű bevonásával, de az állami szerveknek a konzultációs folyamat bármelyik pontján lehetőségük volt észrevételeik megtételére. 

Az idei jelentés, akárcsak a tíz hónappal ezelőtti első arra a négy kritériumra fókuszál, amelyek Brüsszel megítélése szerint a legrelevánsabbak a jogállam működése szempontjából. Ezek: az igazságszolgáltatás hatékonysága és függetlensége, a korrupció-ellenes intézkedések minősége és eredményessége, a médiapluralizmus és a fékek és ellensúlyok rendszere. 

A kevés pozitívum, amit a 2021-es jelentés megemlít, a néhány hete bemutatott igazságügyi eredménytáblában már szereplő pozitív minősítés az igazságszolgáltatási rendszer hatékonyságáról és minőségéről, már ami a jogi eljárások hosszúságát és az igazságszolgáltatás digitalizálásának magas fokát illeti. A dokumentum arra is rámutat, hogy a bírák és az ügyészek bérének fokozatos emelése folyamatban van. 

Az igazságszolgáltatás függetlenségét illetően ugyanakkor a Bizottság szerint a bírói rendszert érintő új fejlemények és intézkedések hozzáadódtak a már meglévő aggodalmakhoz. A jelentés külön is megemlíti az új szabályok hatályba lépését, amelyek lehetővé teszik az Alkotmánybíróság (AB) tagjainak a Kúriába történő kinevezését a rendes eljárási renden kívül. Ennek révén lehetővé vált a Kúria új elnökének megválasztása úgy, hogy közben a hatásköreit is kiterjesztették. Arra is kitér a jelentés, hogy a Kúria elnökét az Országos Bírói Tanács negatív véleménye ellenére választották meg. 

A Bizottság rámutat, hogy az igazságszolgáltatás függetlenségének megerősítésére az európai szemeszter keretében tett uniós ajánlást a magyar hatóságok figyelmen kívül hagyták. Ez vonatkozik a független Országos Bírói Tanács jogköreinek hivatalos formában történő megerősítésére annak érdekében, hogy ellensúlyozni tudja az Országos Bírói Hivatal elnökének hatalmát. 

A korrupció elleni stratégia végrehajtása ugyan folyamatban van, de Brüsszel továbbra is szűknek, korlátozottnak látja annak hatókörét. A jelentés tartós hiányosságokra irányítja rá a figyelmet a politikai pártok finanszírozása, a lobbi-tevékenység és az összeférhetetlenségi szabályok terén. 

„A kliensrendszer, a kivételezés, a sógor-koma viszony kockázatait az államigazgatás felső szintjein, valamint az üzleti vállalkozások és a politikai szereplők összefonódásából eredő kockázatokat továbbra sem orvosolták” – állapítja meg a jelentés. A Bizottság szerint a független ellenőrző mechanizmusok továbbra sem elegendőek a korrupció feltárásához és leleplezéséhez. Azok az aggályok is változatlanok, amelyek a vagyon- és érdeknyilatkozatok módszeres ellenőrzésének hiányára és az elégtelen felülvizsgálatra vonatkoznak. 

A dokumentum megjegyzi, hogy az új büntetőjogi törvény rendelkezései a külső megvesztegetés és az egészségügyben kifizetett paraszolvencia elleni fellépést célozzák. 
„Miközben a korrupciós ügyekben történt vádemelések aránya magas, és 2020 óta bizonyos magas szintű új korrupciós ügyekben nyomozás indult, a magas rangú tisztviselőket és a közvetlen környezetüket érintő bejelentések ügyében indult vizsgálatok száma továbbra is korlátozott” – állítja az Európai Bizottság.

A jelentés aláhúzza, hogy a Média Hatóság függetlenségére és hatékonyságára vonatkozó aggodalmak nem szűntek meg, többek között a Média Tanács azon döntéseinek fényében, amelyek a Klubrádió sugárzási jogainak a megvonásához vezettek. 

A szöveg szerint jól lehet, a Covid19 hatását ellensúlyozó médiatámogatási intézkedések elmaradtak, nagy összegű állami hirdetések továbbra is lehetővé tették a kormány számára azt, hogy közvetett politikai befolyást szerezzen a média felett. Még mindig a médiapluralizmus fejezete alatt a Bizottság megemlíti, hogy a járvány idején a vészhelyzeti intézkedéseken keresztül szigorították a közérdekű információhoz való hozzáférést, megnehezítve a független sajtóorgánumok számára az ilyen információkhoz való időben történő hozzáférést. 

„Független médiatermékeknek és újságíróknak továbbra is obstrukcióval és megfélemlítéssel kell szembenézniük” – állapítja meg az Európai Bizottság.

Ami a fékek és ellensúlyok rendszerének működését illeti, Brüsszel szerint változatlanul aggodalomra ad okot a törvényhozási folyamat átláthatatlansága és minősége. A jelentés hozzáteszi, hogy egy alkotmánymódosítás korlátozni fogja a kormányzat hatásköreit a vészhelyzeti rendszert illetően 2023 júliusát követően. Az előremutató elemek között megemlíti, hogy az alapvető jogok biztosának hatáskörei bővültek, ugyanakkor „a függetlenségét az érintettek megkérdőjelezik”.

A jelentés arra is kitér, hogy a Bizottság kötelezettségszegési eljárást indított a külföldről finanszírozott civil szervezetek átláthatóságáról szóló európai bírósági ítélet végrehajtásának biztosítására. Ezt követően az Országgyűlés visszavonta a törvényt és új szabályokat fogadott el a civil szervezetek jogszerűségének ellenőrzéséről. 

A testület megállapítja, hogy a kormánykritikus civil szervezetekre folytatólagos nyomás nehezedik, miközben aggályokat fogalmaztak meg a jelentős összegű közfinanszírozásban részesült újonnan létrehozott magánalapítványok kapcsán, amelyek irányító testületeiben a kormányhoz közel álló tagok ülnek.