Az EU távol tartaná határaitól az afgán menekülőket

Az EU27-ek belügyminiszterei keddi brüsszeli rendkívüli tanácsülésükön megállapodtak azokról az elvekről, amelyek megítélésük szerint elkerülhetővé teszik egy új migrációs válság kialakulását az Unió külső határain a tálibok afganisztáni hatalomátvételét követően.

A több miniszter által is kiegyensúlyozottnak nevezett közös nyilatkozat értelmében az EU első védelmi vonal gyanánt az ENSZ-szel együttműködve az afganisztáni humanitárius válság kezelésével, ezzel párhuzamosan az országot esetlegesen elhagyóknak az Afganisztánnal szomszédos, biztonságosnak számító országokban tartásával, egy azt kiegészítő célzott információs kampánnyal, és a veszélyeztetett csoportokra vonatkozó, célzott áttelepítési program révén kívánja elkerülni a 2015-ös migrációs válsághoz hasonló helyzet kialakulását az EU határain.  

„A leckéből tanulva az EU és annak tagállamai készek közösen cselekedni a múltban tapasztalt ellenőrizetlen nagy volumenű illegális migrációs mozgások megelőzése érdekében, egy összehangolt és rendezett válasz révén. Az illegális migrációt ösztönző intézkedéseket el kell kerülni” – olvasható a belügyminiszterek által elfogadott szövegben.

Ales Hojs, az ülésen elnöklő szlovén belügyminiszter a sajtótájékoztatón hangsúlyozta, hogy az EU határai továbbra is nyitva maradnak a legális úton érkezők előtt, és egyetlen tagállam sem kérdőjelezte meg ezt a jogot. Ugyanakkor – tette hozzá – „elkötelezettek vagyunk amellett, hogy a nemzetközi védelmet kérőknek az első biztonságos országban kell ezért folyamodniuk”. „Nincs szükség egyáltalán azzal a kérdéssel foglalkozni, hogy mi lesz, ha az afgánok feltűnnek az EU külső határain. Számos biztonságos ország található ugyanis Afganisztán tőszomszédságában” – közölte. 

Ylva Johansson, az EU bel- és migrációs ügyi biztosa szerint a genfi menekültügyi konvencióból nem az következik, hogy mindenki, aki nemzetközi védelmet szeretne, az az EU-ba jöjjön, hogy ott részesüljön abból. 

„A legjobb módja egy új migrációs válság elkerülésének az, ha megelőzzünk egy humanitárius katasztrófát” – szögezte le a biztos, aki az ENSZ-től származó információkra hivatkozva azt mondta, hogy jelenleg nincs jele nagyobb migrációs hullámnak Afganisztán felől a szomszédos országokba. Elismerte ugyanakkor, hogy a helyzet akár gyorsan is változhat, ha az országot uraló talibánok a korábbi utat járják. Ezért – tette hozzá – minden eshetőségre fel kell készülnünk”.

Johansson ugyanakkor gyakorlatilag kizárta egy török típusú megállapodás megkötését Afganisztán szomszédjaival, úgy vélekedve, hogy ehelyett testre szabott megoldásokkal kellene kísérletezni. 

A belügyminiszterek által felvázolt uniós stratégia kiegészítő eleme egy új, a nőkre, a gyermekekre és más veszélyeztetett csoportokra fókuszáló nemzetközi áttelepítési program tető alá hozása, amelynek elfogadására a Bizottság még szeptemberben egy magas szintű találkozót kíván szervezni. Az áthelyezési program, miként eddig, ezután is önkéntes alapon működik majd. 

A luxemburgi belügyminiszter sürgetése ellenére a belügyminiszterek elvetették azt, hogy előre egy keretet rögzítsenek az áttelepítési programban résztvevők számára vonatkozóan. Miként Horst Seehofer, német belügyminiszter újságíróknak hangsúlyozta, egy ilyen célszám meghatározása szívóhatást fejtene ki az illegális migrációra. 

Johansson szerint az esetek 90%-ban életerős férfiak vágnak bele az Európába vezető hosszú utazásba, de az EU-nak helyettük az igazán veszélyben lévő nők és gyermekek biztonságba helyezésére kell összpontosítania.