A magyarok negyede bízik csak az EU-pénzek jó felhasználásában

A magyarok 28 százaléka bízik csak abban, hogy a kormány megfelelően fogja felhasználni az uniós helyreállítási forrásokat. Többek között ez derül ki a legfrissebb, pénteken közzétett Eurobarométerből, amelyet Ursula von der Leyennek az unió helyzetéről szóló szerdai parlamenti beszéde elé időzítettek.

Uniós átlagban az európaiak 45 százaléka bízik abban, hogy kormányuk jól fogja felhasználni a helyreállítási alapokat, miközben 41 százalékuk kételkedik ebben. A közvéleménykutatás során a legkisebb tagállamokban 500-500, a többi tagországban pedig 1000-1000 személyt kérdeztek meg egy reprezentatív minta alapján arról, hogyan viszonyulnak az EU-hoz és hazájuk kormányzati politikájához. 

Magyarországon a megkérdezetteknek csak 28 százaléka bízik az uniós forrásfelhasználás sikerességében, 61 százalékuk azonban nem, míg a válaszadók 12%-nak nem volt véleménye. A magyarhoz hasonló, vagy annál is nagyobb arányban csak a szlovákok és a szlovének nem bíznak a kormányukban a pénzfelhasználás terén.

Öt európaiból négy (81%) azon a véleményen van, hogy csak azoknak a tagállamoknak szabadna hozzáférést biztosítani az EU pénzügyi támogatásához, amelyek tiszteletben tartják a jogállamiság és a demokrácia alapelveit. Még a legalacsonyabb adattal rendelkező tagállam (Lengyelország) esetében is 70% felett van a támogatás jogállami feltételekhez való kötését támogatók aránya.

Magyarországon a megkérdezettek 77 százaléka híve az ilyenfajta feltételességnek az EP megrendelésére készült Flash Eurobarométer szerint.

Európai átlagban a válaszadók 85 százaléka egyetért azzal, hogy az EU a nemzetközi partnerekkel (USA, Kína, Oroszország, Törökország) fenntartott kapcsolatokban előtérbe helyezze az alapértékeit. A legalacsonyabb százalékos arányt felmutató magyarok között is 78 százalék osztja ezt az álláspontot és csak 15% nem ért vele egyet. 

Magyarországon az EU-átlagnál (60%) többen (64%) vélekednek úgy, hogy az uniós helyreállítási program segíteni fogja a koronaválság okozta károk után a gazdaság talpra állását. 

Ötből négy magyar válaszadó szerint az önkormányzatokat és a civil szervezeteket is be kell vonni a helyreállítási alapok elköltéséről folyó konzultációkba. Mindössze 10%-uk nem tartja ezt szükségesnek. 

A magyarok 60%-nak pozitív az EU-ról alkotott képe, 25%-uk semleges, és mindössze 15 százalék viszonyul negatívan az Európai Unióhoz. Ez magasabb az európai átlagnál (53%), miközben uniós átlagban ötből egy személynek kedvezőtlen a véleménye az EU-ról. 

Az európaiak 43 százaléka az éghajlatváltozás, 32%-uk a szegénység elleni küzdelmet sorolják azon témák közé, amelyek elsőbbséget kellene, hogy élvezzenek az EP tevékenységében. A jogállamiság mint prioritás ugyanakkor csak 19 százalékuk számára fontos, jóllehet a magyar válaszadók 38 százaléka számára éppen ennek kellene lennie az egyik prioritásnak. 

Arra a kérdésre, hogy jó irányba haladnak-e a dolgok a hazájukban, a magyarok mindössze 15 százaléka válaszolt igennel, 64 százalékuk (tehát közel kétharmad) nemmel. Közel 20 százalék szerint egyik irány sem jellemző. Az EU egészében csak Szlovákiában és Lengyelországban ilyen magas azoknak az aránya, akik szerint a dolgok rossz irányba mennek.

Feleannyian vannak azok a magyarok (32%), akiknek nem tetszik az EU-ban tapasztalható irány. 28 százalékuk szerint viszont jó irányba haladnak a dolgok, míg 35 százalék szerint se jó, se rossz irányba. 

A Flash Eurobarométer felmérést az Ipsos European Public Affairs készítette az Európai Parlament megbízásából, online megkereséssel, 2021. augusztus 17. és 25. között. Összesen 26 459, 15 éves és annál idősebb európait kérdeztek meg a tagállamokban.