Két különböző Magyarországot láttak az EP tényfeltáró missziójának tagjai

A Magyarországra látogató héttagú parlamenti delegáció öt tagja szerint tovább romlott a demokrácia és a jogállam állapota, míg ketten az utat értékelő strasbourgi sajtótájékoztatón azt mondta, hogy az égvilágon semmilyen bizonyítékkal nem támasztották alá a kormánnyal szemben megfogalmazott vádakat. 

A Gwendoline Delbos-Corfield (francia, zöldpárti) képviselő által vezetett héttagú LIBE-küldöttség múlt héten három nap leforgása alatt nagyjából száz személlyel találkozott és konzultált a magyarországi helyzetről, hogy aztán a résztvevők nyilatkozatának tanúsága szerint vegyes benyomásokkal távozzon Budapestről.

A hétfői sajtótájékoztatón a delegáció néppárti, szociáldemokrata, zöldpárti, liberális és szélsőbaloldali tagjai a jogállamiság helyzetének romlásáról számoltak be, a gyakran szélsőjobboldali jelzővel illetett  Identitás és Demokrácia (ID) frakció és a konzervatív ECR pártcsoport egy-egy tagja ezzel szemben arról győződtek meg, hogy Magyarországot mondvacsinált problémák miatt támadják.

Delbos és kormánykritikus kollégái azt is szóvá tették, hogy a kormányközeli média részéről már a csoport megérkezése előtt támadást intéztek ellenük, és különösen a Kúriánál és az Alkotmánybíróságnál ellenségesen viselkedtek velük. 

A LIBE magyar jelentéstevője különösen nyugtalanítónak tartja az állami egyetemek és más intézmények magánalapítványokba való kiszervezését, és arra figyelmeztette az Európai Bizottságot, hogy kétszer is gondolja meg, mielőtt a helyreállítási pénzekről döntene, mert azok úgymond átláthatatlan struktúrákba kerülhetnek. 

Delbos-Corfield a korábbi kifogásokhoz képest új elemként említette a hatalom kormány által történő bebetonozását, és a Pegasus-ügyet is. Ezzel kapcsolatban elmondta, hogy Varga Judit, igazságügyi miniszter és Pintér Sándor, belügyminiszter is megtagadta a választ a belső eljárásokra hivatkozva a delegáció tagjainak a kérdéseire, de hozzátette, hogy „egyikük sem cáfolta a lehallgató program alkalmazását”. 

Isabelle Wiseler-Lima (EPP, luxemburgi) azt emelte ki, hogy a kormány, illetve kormányközeli szervezetek részéről visszatérően arra hivatkozva hárították el a kritikákat, hogy azok más országokban is előfordultak. Szerinte ugyanakkor a magyar helyzet éppen abban különbözik a többitől, hogy „alapvető problémák tömkelegével van dolgunk”. 

A néppáti képviselő azt is felpanaszolta, hogy a kormány részéről visszatérően úgy állították be a dolgot, „mintha nem lenne semmi probléma, és csak mi látjuk rosszul a dolgot”. „Ennek tükrében nagyn nehéz lesz ezzel a kormánnyal együttműködni” – tette hozá.

Bettina Vollath, osztrák szocialista párti képviselő úgy vélekedett, hogy Magyarországon már nem garantált a hatalmi ágak szétválása, a médiaszabadság és az igazságszolgáltatás függetlensége. A képviselőnő a jogállami feltételrendszer azonnali alkalmazását sürgette. 

Malin Björk, a Baloldal képviselője nyomasztó légkört emlegetett, és nehezményezte, hogy a kormánymédia szerinte lejárató kampányt indított vele szemben, pellengérre állítva a feminizmusát. 

Egészen más benyomásokkal távozott Budapestről a francia szélsőjobboldali és az ID-frakcióhoz tartozó Nicolas Bay és a spanyol VOX párt szóvivője Jorge Bruxade. Előbbi szerint az ellenzéki előválasztás miatt rossz időpontot választottak a vizitre, amelynek során állítása szerint háromnegyedrészt kormánykritikus személyekkel és szervezetekkel találkoztak (Delbos szerint ezzel szemben kiegyensúlyozottságra törekedtek végig, de kormányhoz közeli beszélgetőpartnereik közül többen is az utolsó pillanatban lemondták a találkozót és nem gondoskodtak helyettesítésről). 

Nicolas Bay úgy vélte, hogy a három nap során egyetlen konkrét bizonyítékkal sem támasztották alá a magyar kormánnyal szembeni vádakat. Spanyol kollégája, a konzervatív pártcsoportban ülő Jorge Buxade állítása szerint egyetlen emberi jogsértésről sem hallott, és Magyarországon nagyobb sajtószabadság és médiapluralizmus van, mint Spanyolországban. Hozzátette, hogy a Kúria elnökének és az AB tagjainak a kinevezése sem különbözik számos más ország gyakorlatától. 

A folytatást illetően Delbos-Corfield valószínűnek tartotta, hogy Lengyelországhoz hasonlóan egy időközi jelentésben foglalkozik majd az EP a magyar helyzettel, ennek várható idejéről azonban nem tudott közelebbit mondani. Megismételte, hogy fokozott nyomás alá kívánják helyezni a Tanácsot a 7-ik cikk szerinti eljárás felgyorsítása érdekében, a Bizottságot pedig azért, hogy alaposan nézzen a kormány körmére, mielőtt rábólint a magyar helyreállítási tervre.