Varsó számára az alkotmány előrébb való az uniós jognál

Semmi jelét nem adta a lengyel miniszterelnök az Európai Parlamentben kedden annak, hogy kormánya meghátrálna abban a példátlan konfliktusban, amely az uniós jog nemzeti joggal szembeni elsődlegességének megkérdezése miatt alakult ki és komoly válsággal fenyegeti az Európai Uniót. 

Mateusz Morawiecki több, mint fél órás beszédében a hazája ellen intézet cinikus támadással és zsarolással vádolta meg az EU intézményeit, és közölte, hogy országa nem fog meghátrálni a rá nehezedő nyomás előtt. Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke ezzel szemben úgy vélte, hogy a lengyel alkotmánybíróság közelmúltbeli döntése az EU alapjait ássa alá, és először fordul elő az, hogy egy ország bírósága úgy foglaljon állást, hogy az uniós szerződések nem összeegyeztethetők az alkotmánnyal. „Az uniós jog az a ragasztó, ami összetart bennünket. Nem fogjuk megengedni, hogy az értékeinket kockára tegyék” – jelentette ki a Bizottság elnöke.

Ursula von der Leyen a lehetséges válaszlépésekről szólva három opciót említett. Az első kötelezettségszegési eljárás megindítása, jogi eszközökkel megtámadva a lengyel alkotmánybíróság döntését. A második a jogállami feltételrendszerről szóló mechanizmus aktiválása. „Lengyelországnak meg kell magyaráznia azt, hogyan szándékozik megvédeni az uniós pénzeket” – tette hozzá. Egy harmadik lehetséges lépésként Ursula von der Leyen nyíltan utalt a Lengyelország ellen folyó 7-ik cikk szerinti eljárás újabb elemmel való kibővítésére, ha úgy tetszik kiegészítésére azon az alapon, hogy az az alkotmánybíróság vonta most kétségbe az uniós jog primátusát, amely függetlenségének hiánya az egyik ok volt a 7-ik cikk szerinti eljárás megindításának.

Von der Leyen ugyanakkor a többórás plenáris vita végén, ha meglehetősen homályos formában is, de azt vetítette előre, hogy a jogállamisági feltételrendszerhez kapcsolódó hivatalos eljárás megindításával megvárják az Európai Bíróság ítéletét, amely legkorábban decemberben esedékes. Ez azt jelentené, hogy a közeljövőben egyes tagállamoknak kiküldendő „írásbeli értesítések” még előzetes információkérésnek számítanak majd, és nem az eljárás kezdetét jelentik majd, ahogy azt a Bizottság néhány hete még tervezte. 

Mateusz Morawiecki ugyanakkor beszédében arra helyezte a hangsúlyt, hogy a lengyel alkotmánybírák nem általában az EU-jog lengyel joggal szembeni elsődlegességét utasították el, hanem azt mondták ki, hogy az uniós jog nem élvezhet elsőbbséget az alkotmány felett. Varsó érvelése szerint tehát az EU-jog elsőbbséget élvez mindaddig a nemzeti jog felett, amíg nem az alkotmányról van szó.

A lengyel kormányfő hozzáfűzte, hogy az alkotmánybíróság nem a teljes uniós szerződés és jogi rendszer lengyel alkotmánnyal való összeegyeztethetetlenségét deklarálta, hanem a Szerződés bizonyos rendelkezéseinek specifikus értelmezését, amelyek nem ellentétesek a lengyel alkotmánnyal. 

A Bizottság és számos képviselő érveivel szemben Morawiecki úgy vélte, hogy az alkotmánybíróság döntése éppen hogy a jogbiztonságot szolgálja, ugyanis fennáll a veszélye annak, hogy a lengyel bírók két különböző jog alapján hoznak meg ítéleteket, és ítéletek milliói minősülhetnek érvénytelennek. „Mindez a lengyel állampolgárok által élvezett alkotmányos védelem sztenderdjének a radikális csökkenéséhez vezetne” – szögezte le.

A lengyel miniszterelnök megkérdőjelezte azt, hogy az Európai Bíróság lenne avatott annak megítélésére, hogy hol húzódnak az uniós és a nemzeti kompetenciák között a határok. Mindezt arra az állításra alapozva, hogy az EU Bíróság ítéleteinek következtében „lopakodó forradalom megy végbe”. Azt javasolta, hogy az Európai Bíróságon belül hozzanak létre egy olyan tanácsot is, amelyben a tagállamok bírái is helyet kapnak (az Európai Bíróságba eleve a tagállamok javasolnak és küldenek bírákat – a szerk.). 

Morawiecki második felszólalásában megerősítette, hogy Lengyelország el fogja törölni az Európai Bíróság ítéletében is elmarasztalt fegyelmi bírói tanácsot, amely a Bizottság és a Bíróság szerint is komolyan aláássa az igazságszolgáltatás függetlenségét. Ursula von der Leyen válaszában közölte, kíváncsian várják az ígéret valóra váltását, de azt is jelezte, hogy ez továbbra is elvárás a lengyel helyreállítási terv bizottsági jóváhagyásához, hiszen országspecifikus ajánlások része. 

A meghatározó EP-frakciók felszólalóinak többsége azonnali és erélyes választ követelt a Bizottságtól a lengyel kihívásra. Manfred Weber, az EPP frakcióvezetője arra emlékeztette a lengyel kormányfőt, hogy annak idején Németország is alkotmányt módosított a Maastrichti Szerződés miatt, és az EU ugyanezt kérte és kapta meg a tagjelölt Észak-Macedóniától. Szerinte ezért sem lehet vita tárgya az, hogy az EU-jog elsőbbséget élvez a nemzeti alkotmányokkal szemben. 

Richard Legutko, a lengyel kormánypártot is sorai közt tudó ECR vezérszónoka viszont azt a kérdést szegezte a Bizottság elnökéhez, hogy mutassa meg, hol van a Szerződésekben bármi is, ami kimondaná az uniós jog elsőbbségét. „Mi nem az uniós jogtól tartunk, hanem az uniós jogtiprástól” – közölte.

Weber Morawiecki szemére vetette, hogy beszédével az EU-t gyengíti és végső soron Putyin érdekeit szolgálja. Erre a megszólított később úgy reagált, hogy éppen azok vádolják őt ezzel, akik miatt az Északi Áramlat 2 gázvezeték elkészült. 

Malik Azmani, a liberális Renew frakcióvezető-helyettese hangsúlyozta, hogy Lengyelországot egy egységes és stabil EU óvja meg a legjobban. A lengyel kormány kísérlete viszont ezt a stabilitást veszélyezteti és ilyenformán a lengyel nép érdekei ellen van – vélekedett. A holland liberális képviselő arra sürgette a Bizottságot, hogy utasítsa el a lengyel helyreállítási tervet és indítsa meg a jogállamisági feltételrendszer keretében az eljárást.

„Ön egy veszélyes útra tereli a saját országát” – figyelmeztetett Ska Keller, az európai zöldek társelnöke, aki ugyancsak erőteljes és azonnali választ vár az Európai Bizottságtól.