Az energiaárakról szóló vita nem gyengítette meg a klímacsomagot

Az EU27-ek csütörtökön hasznosnak titulálták azt az eszköztárat, amelyet az Európai Bizottság mutatott be néhány napja az energiaár-robbanás hatásait mérsékelni hivatott rövid- és hosszú távú intézkedésekről. Ez nem jelenti azt, hogy mindenki elégedett lenne a Bizottság javaslataival, de úgy tűnik a különböző irányú tagállami törekvések között kisebb változtatásokkal még mindig a brüsszeli forgatókönyv kínálta a legkisebb közös nevezőt.

A Bizottság rövid távon mindenekelőtt a tagállamok kezében lévő eszközök mozgósítását javasolta, többek között azt, hogy adócsökkentésekkel, utalványokkal és egyéb módon mérsékeljék a társadalom legkiszolgáltatottabb rétegeinek a terheit, amit a földgáz árának négyszeres, a villamos energia árának pedig átlagosan közel kétszeres drágulása eredményez.

A Bizottság közleményében arra is felhívta a figyelmet, hogy a tagállamok csak 2020 első kilenc hónapjában közel 11 milliárd euró plusz bevételre tettek szert a széndioxid-kibocsátási egységek árveréséből, így rendelkezésre áll a mozgástér a célzott intézkedések költségeinek a fedezésére. 

Brüsszel egyébként átmenetinek látja az ársokkhatást, amely jövő áprilisig tarthat. A Bizottság elsősorban a déli tagállamok unszolására hosszabb távon több módosítást is elképzelhetőnek tart a gáztárolás szabályaiban, vagy a közös gázbeszerzésben is, az első javaslatok decemberben várhatók. 

A brüsszeli eszköztár azonban láthatóan nem elégített ki minden tagállamot. Elsősorban a spanyolok, de néhány más déli tagállam is arra szeretné rávenni Brüsszelt, hogy gondolja újra a villamos energia nagykereskedelmi piacának szabályozását, mert az jelenlegi formájában kivan téve a szénhidrogén-piacok ingadozásainak. A spot piaci árazásra áttért Spanyolországot a tagállamok közül az elsők között rázta meg a földgáz- és nyomában a villamos energia árának meredek emelkedése, míg a hosszú távú gázszállítási szerződések által a gázellátásukat biztosító országokat kevésbé. 

Pedro Sanchez, spanyol kormányfő azt is el akarta érni, hogy változtassanak azon a szabályon, amelynek értelmében a legdrágább energiahordozó – jelen esetben a földgáz – ára határozza meg a villamos energia árát. Ursula von der Leyen azonban óvatosságra intett, hangsúlyozva, hogy a Madrid által kért változtatások alááshatják a megújuló energiákra való fokozott átállást, amely az uniós klímasemlegességi cél elérését is veszélybe sodorná. 

Mindazonáltal a vezetők konklúziójukban felkérték a Bizottságot, hogy vegye górcső alá a földgáz- és villamos energia piac, továbbá az EU kibocsátás-kereskedelmi rendszerének (ETS) a működését is (ez utóbbit a csehek és a lengyelek sürgették) az Európai Értékpapír-piaci Hatóság (ESMA) segítségével. A Bizottság ennek fényében mérlegeli majd, hogy bizonyos spekulatív kereskedői tevékenységek szabályozásra szorulnak-e vagy sem.

Varsó, Budapest és Prága az energiaárak drámai drágulását pedig a Bizottság által júliusban javasolt Fit for 55 klímacsomag elleni támadásra használta fel. A csúcs előtt a lengyel kormány a Bizottságnak küldöttlevélben a 2030-as kibocsátás-csökkentési célokat jelentősen megnövelő csomag mindazon részeinek a visszavonását vagy elhalasztását követelte, amelyek növelik a lakosság pénzügyi terheit. 

A klímacsomagban több olyan elem is van, amely az energiafogyasztás megdrágulását eredményezi majd a háztartások és a vállalkozások számára. Ilyen az a javaslat, amely az ETS-rendszerbe terelné a közúti közlekedést és a lakóépületek fűtését, lényegében karbonárat bevezetve a lakossági üzem- és tüzelőanyagok számára.

Orbán Viktor a csúcsra érkezve élesen bírálta a javaslatot, azt róva fel személyesen is a Bizottságban az európai zöld megállapodásért felelős Franz Timmermans, első ügyvezető alelnöknek, hogy utópiára és fantazmagóriára, nem pedig számításokra alapozzák a terveiket, és az áremelkedéssel tönkreteszik a demokrácia letéteményesének számító európai középosztályt. „Ezt vissza kell vonni és teljesen újragondolni, mert szétverik a gazdaságot” – állította a magyar vezető. 

Végül a Fit for 55 kockázataira felhívó magyar és a lengyel követelés sem került be a szövegbe, igaz a történet úgyis a jogalkotás során dől el, amely még csak az első lépéseknél tart. A következtetésekbe ugyanakkor belekerült az, hogy a leendő hosszú távú intézkedéseknél figyelembe veszik a tagállamok sajátosságait és sokféleségét, ami utalás lehet például a nukleáris energiára. 

Von der Leyen bizottsági elnök egyébként a csúcson ábrákkal és grafikákkal próbálta cáfolni azt az állítást, miszerint az uniós kibocsátás-kereskedelmi rendszer jelentős szerepet játszott volna a gáz- és a villamos energia árának ilyen mértékű emelkedésében. 

A vezetők megállapodtak, hogy a decemberi csúcson visszatérnek a témára, addig is az energia ügyi miniszterek fogják továbbvinni a dossziét, akik már kedden összeülnek.