Német lap szerint csak a magyaroknak küld figyelmeztetést Brüsszel

Megoldás ugyan nem született az Európai Tanács csütörtöki ülésén a „lengyel problémára”, de a vezetők előkészíthették a terepet a politikai párbeszéd fonalának újrafelvétele előtt Varsó és az Európai Bizottság, illetve Lengyelország és a többi tagállam között. Morawiecki lengyel kormányfő nem kötelezte el magát semmilyen lépés mellett, igaz erre előzetesen szinte senki sem számított. 

A lengyel kérdés eredetileg nem szerepelt a kétnapos csúcs napirendjén, ám az alkotmánybíróság uniós jog elsődlegességét kétségbe vonó döntése és ennek az egész EU-t potenciálisan destabilizáló hatása miatt több kormány is halaszthatatlannak tartotta a megvitatását. 

„A vita alkalmat nyújtott a nehézségek pontos beazonosítására és egymás álláspontjának a jobb megismerésére” – közölte a kétórás megbeszélést követően egy uniós illetékes. Aki hangsúlyozta, hogy a júniusi jogállami vitától eltérően – amelynek Magyarország és az LMBTQI jogokat is érintő magyar törvény állt a középpontjában –ezúttal higgadt légkörben zajlott az eszmecsere. 

A vezetők elsőként Mateusz Morawiecki, lengyel miniszterelnök helyzetértékelését hallgatták meg. A Politico értesülései szerint a kormányfő hangsúlyozta, hogy az országa és az EU között kipattant konfliktus nem a jogállami elvekről, hanem arról szól, hogy az EU és intézményei túllépnek a hatáskörükön. 

A csúcsra érkezve a magyar miniszterelnök is erre az aspektusra helyezte a hangsúlyt, amikor „lopakodó hatáskörbővítésről beszélt, amivel szemben a lengyelek felemelték a szavukat. „Ott a helyünk mellettük” – szögezte le Orbán Viktor, aki később már angolul hozzátette, hogy az EU-jog csak ott élvez elsőbbséget a nemzeti joggal szemben, ahol az Uniónak hatáskörei vannak. A kormányfő szerint igazából nem az uniós jog elsőbbségéről, hanem a kompetenciákról szól a vita.

Morawiecki – még mindig a Politico beszámolója szerint – megismételte, hogy a lengyel alkotmánybíróság ítélete – szerinte – nem ássa alá az uniós szerződéseket. Csupán azt mondja ki, hogy egyes szerződéses rendelkezéseket úgy értelmeztek, hogy azok szembe mennek a lengyel alkotmánnyal. A lengyel miniszterelnök azt is megismételte, hogy Varsó kész eltörölni az Európai Bíróság egyik ítélete által is elmarasztalt bírósági fegyelmi tanácsot, de nem hagyja zsarolni magát.

Angela Merkel, a feltehetően az utolsó (107-ik) uniós csúcsán résztvevő német kancellár és Emmanuel Macron francia köztársasági elnök még az Európai Tanácsot megelőzően külön is tárgyalt a lengyel miniszterelnökkel, utóbbi állítólag még a brüsszeli repülőtéren. Ők és más vezetők, különösen Mark Rutte, holland és Micheál Martin ír miniszterelnök lengyel kollégájuk tudomására hozták, hogy a konfliktusban Varsó nem csak Brüsszellel áll szemben, hanem a többi tagállammal is. 

A jelek szerint egyedül a magyar miniszterelnök állt a vitában feltétel nélkül Varsó oldalára, aki szerint boszorkányüldözés folyik Lengyelország ellen. 

Ahogy arra előzetesen diplomaták számítottak, a csütörtök esti vita inkább az első, semmint a döntő kísérlet volt a vita rendezésére. Charles Michel, az Európai Tanács elnöke információk szerint úgy foglalta össze a vitát, hogy a politikai párbeszédnek folytatódnia kell a megoldás megtalálása érdekében. „A ma esti vita egy lépés, amely segíthet megoldáshoz” – idézték Charles Michelt.

Alexander de Croo, belga miniszterelnök az éjfélkor véget ért csúcsvacsora után kérdésekre válaszolva azt mondta, senki sem várt megoldást a vitától. Nem értett egyet azzal, hogy a süketek párbeszéde zajlott volna. Ellenkezőleg hasznosnak nevezte az eszmecserét, amely szerinte megmutatta, hogy milyen sok tagállam számára fontos kérdés az uniós jogrend tiszteletben tartása. 

Ő úgy ítélte meg, hogy az Európai Bizottság is maximális támogatást kapott a vezetőktől ahhoz az erőfeszítéséhez, hogy megpróbálja rendezni a vitát Varsóval. De, a belga miniszterelnök arra sürgette lengyel kollégáját, hogy ne várjon a Bizottság következő lépéseire, hanem saját hatáskörben próbálja eloszlatni az aggodalmakat. De Croo Morawieckinek ellentmondva úgy vélte, hogy a vita valójában a lengyel igazságszolgáltatás függetlenségéről szó, mert az a tulajdonképpeni probléma. 

A Frankfurter Allgemeine Zeitung közben arról írt, hogy Lengyelország nem, Magyarország viszont egyedüliként levelet kap majd a közeljövőben az Európai Bizottságtól, amely ezzel jelezni kívánja azt, hogy problémát lát az uniós pénzek szabályszerű felhasználását illetően.

A lap brüsszeli tudósítójának von der Leyen bizottsági elnök „környezetéből” azt nyilatkozták, hogy „csak egy levél megy ki, Magyarországnak”. A FAZ szerint azért, mert Brüsszelnek cáfolhatatlan bizonyítékai vannak arról, hogy nincs biztonságban az uniós pénzek szabályszerű felhasználása. A lap úgy tudja, hogy a Bizottság több olyan esetet is dokumentált, amikor „a miniszterelnökhöz közel álló személyek húztak hasznot az uniós forrásokból”. Lengyelország esetében azonban nem talált ilyen eseteket a Bizottság. 

Az értesítés kiküldése egyébként nem egyenlő a jogállami feltételrendszerről szóló eljárás megindításával, utóbbira legkorábban az Európai Bíróság ítéletét követően lát lehetőséget az Európai Bizottság.