Az EU szerint Lukasenko most elvetette a sulykot

Felgyorsultak az események az EU és Belarusz közös határán, miután a minszki rezsim egyre nagyobb tömegben szállít főként gazdasági bevándorlókat a határövezetbe az EU keleti határainak és végső soron az egész EU destabilizálása érdekében. 

Miközben Ursula von der Leyen szerdán a Fehér Házban Joe Biden amerikai elnökkel vitatta meg a témát, Charles Michel, az Európai Tanács elnöke némiképp váratlanul Varsóba látogatott, ahol közös sajtótájékoztatót tartott a lengyel miniszterelnökkel.

„Ez nem migrációs válság, hanem egy, az EU-n belüli helyzet destabilizálására irányuló politikai krízis. Ami történik, az állami terrorizmus megnyilvánulása. Lukasenko csendes bosszúja amiért az EU a demokratikus erők mellé állt” – szögezte le Mateusz Morawiecki, hozzátéve, hogy Varsó az EU és a NATO keleti szárnyát is védelmezi.

A két vezető elmondásuk szerint lehetséges válaszlépésekről is egyeztetett annak érdekében, hogy elvegyék a minszki rezsim kedvét a további provokációktól. „Nagyon határozottan kell lépnünk. Gyorsan és keményen kell fellépnünk. Olyan intézkedéseket fogunk mérlegelni, amelyeknek tényleges hatásuk van” – jelentette ki az Európai Tanács elnöke.

A lengyel miniszterelnök szerint az EU-nak először is el kell érnie a Közel-Kelet felől Minszkbe érkező járatok blokkolását. Mint az Európai külügyi Szolgálat szóvivője és mások is emlékeztettek rá, a belorusz hatóságok ösztönzésére bizonyos EU-n kívüli országok légitársaságai szinte futószalagon fuvarozzák a gazdasági bevándorlókat Minszkbe, ahonnan a hatságok fegyveres kíséret mellett a határövezetbe szállítják az érkezőket, akik szó szerint beszorulnak a lengyel határt védő katonák és a fehérorosz erőszakszervezetek közé. 

Peter Stano elmondta, hogy az EKSZ-nél és a Bizottságnál körülbelül 30 országot vesznek górcső alá, hogy meggyőződjenek arról, milyen szerepet játszanak légitársaságaik az ipari mértékű embercsempészetben. Ursula von der Leyen keddi nyilatkozatának értelmében az EU meg fogja vizsgálni, hogyan lehet – pl. tiltólistára vétel révén – szankcionálni azokat a nem uniós légitársaságokat, amelyek tevékenyen részt vesznek az emberkereskedelemben. Többek között a Turkish Airline és az orosz Aeroflot azok a légitársaságok, amelyekre a gyanú árnyéka vetülhet. Varsó egyenesen Moszkvát tette meg felelőssé azért, ami történik.

Ezzel párhuzamosan Margarítisz Szhínasz, bizottsági alelnök felkérést kapott arra, hogy a következő napokban látogassa végig a származási és a tranzitországokat és próbálja meg meggyőzni a hatóságokat arról, hogy ne hagyják besétálni a Minszk által felállított csapdába állampolgáraikat. 

Az Európai Bizottság szerint a lengyel, a lett és a litván határt ostromlók több mint a fele Irakból érkezett, vagyis egy olyan országból, ahol pillanatnyilag nem dúl háború, ezért az érkezők nagy része gazdasági bevándorlónak minősül és valószínűleg nem kaphat nemzetközi védelmet.

Mateusz Morawiecki ugyanakkor még keményebb lépéseket, így gazdasági szankciókat is sugallt, arra hivatkozva, hogy az eddigi rezsimellenes szankciók úgy tűnik, nem működnek és nem helyezik túlzottan nagy nyomás alá a diktátort. Érdekesség, hogy az EKSZ szóvivője meg éppen ennek ellenkezőjét állította, jelesül azt, hogy a szankciók hatását mutatja az, hogy a Lukasenko rezsim egyre elkeseredettebb és irracionálisabb lépésekre ragadtatja magát. 

„Napról napra erősödik a meggyőződésünk, hogy gazdasági szankciókat kell bevezetni” – jegyezte meg szerdán a lengyel kormányfő, aki arra kérte Charles Michelt, hogy még a decemberi rendes csúcs előtt videokonferenciát tartsanak állam- és kormányfői szinten a kialakult helyzet és az ellenlépések megvitatására. 

Morawiecki újságírói kérdésre a lengyel-belorusz határ újabb és újabb szakaszainak az esetleges lezárását sem zárta ki, hangsúlyozva, hogy egy ilyen határzárlat önmagában is felérne egy gazdasági szankcióval.

Charles Michel szerint a vezetőknek és alacsonyabb szinten is meg tisztázniuk kell, hogy milyen válaszlépéseket tegyenek. A tagállami nagykövetek már szerdán elkezdték a vitát, a külügyminiszterek hétfői ülését előkészítendő, ahol alkalmasint már konkrét szankciós lépések is az asztalra kerülhetnek.

A lengyel füleknek muzsikaszóként az EiT elnöke közölte, hogy a fizikai határinfrastruktúra finanszírozásáról is beszélni kell. Charles Michel a Tanács jogi szolgálatára hivatkozva úgy vélte, hogy nincs jogi akadálya az EU határait védeni hivatott fizikai infrastruktúra (értsd kerítés) uniós finanszírozásának, de erről az Európai Bizottság az illetékes dönteni. A testület elnöke még néhány napja is kizárta ennek a lehetőségét, miközben a lengyelek mellett a litvánok és a magyarok is benyújtanák a számlát az EU-nak.