A magas infláció kavarhat be egyedül a kedvező magyar GDP-előrejelzésnek

A tavalyi 4,7 százalékos recesszió után idén látványosan, 7,4 százalékkal bővülhet a magyar gazdaság és egészen 2023-ig ki is tart a lendülete, amikor is a gazdaságélénkítő intézkedéseket fokozatosan kivezetik és a gazdaság teljesítménye közelebb kerül a potenciáljához – húzza alá az Európai Bizottság 2021-es őszi gazdasági előrejelzése, amit csütörtökön mutattak be Brüsszelben. 

A Bizottság úgy látja, hogy a magyar gazdaság 2021 második negyedévében visszatért a Covid-járvány előtti (2019-s) szintre, és a számottevő költségvetési ösztönzés képes mérsékelni azt a visszahúzó hatást, amit a nemzetközi ellátási láncok működésében keletkezett zavarok okoztak a rendkívül nyitott és exportorientált magyar gazdaságnak. 

Brüsszel a 2021-es 7,4% után jövőre 5,4%-os növekedést jósol, majd 2023-tól 3,2%-ra lassulhat le a gazdaság. 

Idén csak Írországban (14,6%), Észtországban (9%) és Horvátországban (8,1%) számít dinamikusabb növekedésre az őszi előrejelzés, de a magyar GDP-bővülési mutató így is messze felülmúlja az 5%-os uniós átlagot. 

A Bizottság úgy látja, hogy a háztartások fogyasztására rendkívül ösztönzően hat a jelentős jövedelemnövekedés, a kormányzat által elfogadott támogató intézkedések és a fogyasztói bizalom szárnyalása. A 2022-re tervezett, a fogyasztás élénkítését célzó intézkedések közé tartozik a gyerekes családoknak juttatandó egyszeri szja-visszatérítés, a 25 éven aluli munkavállalók személyi jövedelemadójának csökkentése, a 13-ik havi nyugdíj bevezetése és a közigazgatásban meghirdetett béremelések. 

A javuló gazdasági kilátások, a számottevő politikai támogatóintézkedések és a kedvező pénzügyi kondíciók következtében a beruházási tevékenység további szárnyalására számítanak Brüsszelben, valamint arra, hogy 2021-22-ben a közpénzből fizetett beruházások is számottevő mértékben növekedni fognak. A közberuházások csúcsrajárását követően a tőkefelhalmozódás mértéke is lassulni fog 2023-ban, amikor is több támogatási rendszer is megszűnik. 

A dokumentum aláhúzza, hogy a magyar gazdaság nagy mértékben integrálódott a nemzetközi értékláncokba, ami különösen érzékennyé teszi az exportot az ellátási rendszerekben bekövetkező zavaroknak. Ahogy 2022-től kezdve várhatóan ezek a nehézségek is fokozatosan megszűnnek, a magyar exporttevékenység a csökkenő külső kereslet ellenére is dinamikus marad a Bizottság szerint, amely ugyanakkor rámutat, hogy az élénk belső kereslet ösztönzi majd az importot, miközben a nemzetközi energiaárak szárnyalása negatívan hathat a magyar kereskedelmi mérlegre. Ezért a folyó fizetési mérleg Brüsszel várakozásai szerint 2022-ben romlani fog, mielőtt 2023-ban újra javulásnak indulna. 

A Bizottság megjegyzi, hogy a fogyasztói magatartás körüli bizonytalanság negatív kockázatot jelent a most felvázolt kedvező prognózisra. Mert bár a költségvetési élénkítő intézkedések akár nagyobb mértékben is ösztönözhetik a fogyasztást, a vártnál magasabb infláció gyengítheti a háztartások vásárlóerejét. 

A Bizottság kiemeli, hogy 2021 nyarára a foglalkoztatás visszatért a járvány előtti szintre és a munkanélküliség történelmi mélypontra süllyedhet (2021- 4,1%, 2022 – 3,1%, 2023 – 2,9%). A munkaerőhiány érzékelhetővé válása felhajtó erővel hat majd a bérekre. A tervezett 20%-os minimálbéremelés és az állami szektorban előirányzott fizetésemelések 2022-ben hozzáadódnak majd a bérnyomáshoz. 

A maginfláció 2021 utolsó negyedévében 6,7 százalékon tetőzhet, ami kiugróan a legmagasabb az EU-ban. A magas inflációt Brüsszel három fő okra vezeti vissza. Először is a gazdaság újranyitására, másodszor a nemzetközi áruk és nyersanyagok árainak emelkedésére, végül pedig a korábbi forintleértékelés áthúzódó hatásaira. A szabályozott energiaárak (rezsicsökkentés) részben megóvják a háztartásokat az ársokktól. De, a cégek az előrejelzés várakozásai szerint át fogják hárítani a magasabb energia és munkabér-költségeket a fogyasztókra, ezzel is lökést adva az energiaáraktól független inflációnak. 

Idén éves viszonylatban átlagosan 5,1% lehet Magyarországon az infláció mértéke, ami nem csak a legmagasabb az Unióban, de közel a duplája az uniós átlagnak (egyedül a lengyel becsült infláció közelíti meg a magyart 5%-kal). 2022-ben még mindig nagyon magas, 4,8%-os árdárágulást prognosztizál a Bizottság, majd 2023-ra 3,4%-ot.

A gazdaság erőteljes visszapattanásának dacára, vagy azzal együtt 2021-ben magasnak számító, 7,5%-os államháztartási hiányt jelez előre a prognózis, amely a családoknak járó, 2022 elején esedékes adóvisszatérítés GDP-ben mért hatását több mint 1%-ra becsüli. Arra is felhívja a figyelmet, hogy a kormány további diszkrecionális intézkedéseket bevezetett 2021-ben (államilag támogatott hitelprogram a kisvállalkozásoknak, a lakásvásárláshoz és felújításhoz nyújtott támogatás stb.). 

A kormány 2022-ben is folytatni fogja a Bizottság meglátása szerint a költségvetési expanziót, ezért is a deficit a dinamikus gazdasági növekedés dacára magas, 5,7%-os lesz, mielőtt 2023-ban a GDP 3,8%-ra csökkenhet. A dolgok jelenlegi állása szerint a Bizottság 2023-tól kezdi újra alkalmazni az uniós fiskális szabályokat, így várhatóan a 3%-os deficitküszöb számokérését is, de közben megkezdődik a vita a stabilitási és növekedési paktum reformjáról, azaz a szabályok is változhatnak. 

A jelenlegi helyzetből kiindulva az államadósság mértéke a 2020-as GDP 80,1%-ról 2023-ra csökkenhet 76,4 százalékra.

Fontos és alkalmasint az egész magyar előrejelzést befolyásoló tényező lehet, hogy a Bizottság a számoknál abból indult ki, hogy végül jóváhagyják majd a magyar helyreállítási tervet, amely a testület becslése szerint 2021-ben 0,7%-ot, 2023-ban pedig 1,1%-ot tenne hozzá a hazai GDP-hez.