Pénzbírságot kér Magyarországra az Európai Bizottság
Lengyelország után Magyarország is pénzbírságra számíthat az Európai Bíróság ítéletének figyelmen kívül hajtása miatt. Az Európai Bizottság csütörtökön egy második körös kötelezettségszegési eljárás részeként úgy döntött, hogy az EU Bíróságához fordul és pénzbírság kiszabását kéri hazánkra, mert az a mai napig nem felelt meg az Európai Bíróság közel egy évvel ezelőtti, magyar menekültügyi szabályokat elmarasztaló ítéletének.
Brüsszel konkrétan átalányösszegű pénzügyi szankció és napi kikényszerítő bírság kiszabását kéri Magyarországra. A magyar kormány még elkerülheti a szankciókat, ha a bírósági ítélet előtt módosít a szabályokon az ítélettel összhangban. Emlékezetes, hogy Lengyelországra a közelmúltban már két pénzbírságot is kiszabott a luxembourgi taláros testület összesen napi másfél millió euró értékben korábbi ítéleteinek végre nem hajtása miatt.
A Bizottság akár Lengyelországnál, Magyarország esetében sem javasolt konkrét összeget, a taláros testületre hagyva ennek eldöntését.
Az EU Bírósága 2020. december 17-i ítéletében (C-808/18. sz. Bizottság kontra Magyarország ügy) megállapította, hogy a szerb-magyar határon található tranzitzónákra vonatkozó szabályokról és gyakorlatokról szóló magyar jogszabályok ellentétesek az uniós joggal. A Bíróság különösen a menekültügyi eljárásokról szóló irányelv (2013/32/EU irányelv), a befogadási feltételekről szóló irányelv (2013/33/EU irányelv) és a visszatérési irányelv (2008/115/EK irányelv) rendelkezéseinek megsértését állapította meg.
A kormány egy korábbi bírósági ítélet alapján egyébként már megszüntette a tranzitzónákat a szerb-magyar határon.
Brüsszel szerint ugyanakkor Magyarország mindmáig nem foglalkozott az ítélet több elemével. Így nem hozta meg a menekültügyi eljáráshoz való tényleges hozzáférés biztosításához szükséges intézkedéseket. Magyarország nem pontosította azokat a feltételeket sem, amelyek a menekültügyi eljárás keretében benyújtott fellebbezés esetén a területen maradás jogára vonatkoznak abban az esetben, ha nem áll fenn „tömeges bevándorlás okozta válsághelyzet”.
Mint Brüsszelben emlékeztetnek rá, a magyar kormány azt állítja, hogy a nemzetközi védelemhez való hozzáférésre és az EU területén való tartózkodásra nem jogosult harmadik országbeli állampolgárok kitoloncolására vonatkozó ítélet végrehajtása ellentétes lenne Magyarország Alaptörvényével (alkotmányával). A magyar kormány 2021. február 25-én az Alkotmánybíróság elé terjesztette az ügyet, jelezve, hogy az Alkotmánybíróság ítéletéig nem tud eleget tenni az Európai Unió Bírósága ítéletének.
A Bizottság emlékeztet arra, hogy az állandó ítélkezési gyakorlat szerint az uniós jog elsőbbsége az uniós jogrend lényeges jellemzője, továbbá az uniós jog elsőbbséget élvez a nemzeti jogi – akár alkotmányos szintű – rendelkezésekkel szemben is. E szabályok nem sérthetik az uniós jog hatékonyságát a tagállamok területén.
Brüsszel szerint ugyanakkor Magyarország mindmáig nem foglalkozott az ítélet több elemével. Így nem hozta meg a menekültügyi eljáráshoz való tényleges hozzáférés biztosításához szükséges intézkedéseket. Magyarország nem pontosította azokat a feltételeket sem, amelyek a menekültügyi eljárás keretében benyújtott fellebbezés esetén a területen maradás jogára vonatkoznak abban az esetben, ha nem áll fenn „tömeges bevándorlás okozta válsághelyzet”.
A Bíróság ítéletének való folyamatos meg nem felelésre való tekintettel a Bizottság 2021. június 9-én felszólító levelet intézett Magyarországhoz, s miután ennek nem volt foganatja, most a pénzbírság kezdeményezése mellett döntött.