Meghozta az EU a döntést a Minszk elleni újabb szankciókról

Brüsszel, 2021. november 15.

Az EU-tagállamok külügyminiszterei hétfőn politikai döntést hoztak a belarusz rezsimet sújtó szankciók tárgykörének kiterjesztéséről, megnyitva az utat a migránsok uniós határra való szállításában szerepet játszó jogi és magánszemélyek feketelistázása előtt. Josep Borrell, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője szerint Lukasenko Oroszország határozott támogatása nélkül nem vetemedett volna a válság kiprovokálására.

Az EU27-ek külügyminiszterei hétfőn úgy határoztak, hogy kiterjesztik a Belarusz ellen irányuló szankciós rezsimet úgy, hogy olyan magán- és jogi személyek is a hatálya alá kerülhessenek, akik valamilyen módon részt vettek migránsok ezreinek az EU keleti külső határára szállításában és illegális határátlépésre ösztönzésében.

Az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője megjegyezte, hogy a külügyminiszterek megegyeztek a sorrendben ötödik szankciós csomag elfogadásáról, amely néhány napon belül hatályba lép és „elég nagy számú” személyt és szervezetet, illetve céget érinteni fog. Josep Borrell nem árult el sem konkrét létszámot, sem pedig neveket, de előzetes értesülések szerint az újabb feketelistázás érinteni fogja a belarusz külügyminisztert és segítőit, nagykövetségeket és belarusz légitársaságokat is.

Borrell előzőleg telefonon beszélt a fehérorosz külügyminiszterrel is, aki állítólag elutasított mindennemű felelősséget a belarusz-lengyel határ közé szorult migránsokkal kapcsolatban. „A felelősség ezért 100%-ig Minszket terheli” – jegyezte meg a főképviselő.

Közben az EU egyértelmű jelét adta fokozódó aggodalmának amiatt, hogy az EU keleti határain kialakult kaotikus helyzetet Moszkva esetleg Kelet-Ukrajna lerohanására használja majd ki, bár egyesek még azt sem zárták ki, hogy az Ukrajna keleti határain végbemenő orosz csapatösszevonás valódi célja nem is Ukrajna megtámadása, hanem Belarusz Oroszországhoz csatolása.

Az Európai Külügyi Szolgálatnál (EKSZ) eddig az volt az uralkodó vélemény, hogy bár Moszkvának kifejezetten jól jön a Minszk által kirobbantott válság, az ötlet azonban nem tőle származik és a Kreml nem is nézi jó szemmel Alekszandr Lukasenko provokációját.

Erre némileg rácáfolva Josep Borrell egy újságírói kérdésre válaszolva azt mondta, hogy ő ugyan nincs beavatva a Putyin és Lukasenko közötti beszélgetések titkaiba, de nem hiszi, hogy a belarusz vezető megtehette volna, amit megtett Oroszország hathatós támogatása nélkül.

Arra a kérdésre, hogy lát-e összefüggést a határkonfliktus és az orosz csapatösszevonás között, a főképviselő azt mondta, hogy nem tudja. Ugyanakkor emlékeztetett rá, hogy Anthony Blinken, amerikai külügyminiszter Kijevben járva határozott figyelmeztetést intézett Moszkvához. Arra is felhívta a figyelmet, hogy az orosz hadsereg egységei néhány hónappal ezelőtti gyakorlatozásuk után az ukrán határ közelében hagyták az oda telepített haditechnikát, így már csak a csapatokat kellene a helyszínre szállítani, ami néhány nap alatt lebonyolítható. „Az aggályaink ugyanazok, mint legutóbb voltak” – tette hozzá Josep Borrell.

Érdekesség, hogy a külügyminiszterek francia kezdeményezésre szankciók előkészítéséről döntöttek a Wagner névre hallgató orosz zsoldoshadsereg tagjai ellen, de nem az ukrajnai, hanem afrikai (Száhel) konfliktusokban játszott szerepükért.