Thierry Breton: atomenergia nélkül nem érjük el a 2030-as célokat

Az EU-éhoz fogható digitális szabályokkal még sehol találkozott és úgy véli, hogy a Facebooknak, a Google-nak és más nagy tech cégeknek jó okuk van a Tanács által pénteken „első olvasatban” jóváhagyott két jogszabály tiszteletben tartására, ha el akarják kerülni a szankciókat. Az EU belső piaci biztosa néhány perccel azután nyilatkozta ezt újságírók egy kis csoportjának, köztük az EU-Monitornak, hogy a kormányok elfogadták a közös tanácsi álláspontot a digitális szolgáltatási (DSA) és a digitális piaci „törvényről” (DMA). 

Az Európai Parlament álláspontjának elfogadása után, várhatóan már januárban elindulnak a tárgyalások a két jogszabály véglegesítéséről, és Thierry Breton várakozásai szerint a január 1-én hivatalba lépő féléves francia soros elnökség alatt le is lehet majd zárni a jogalkotást. 
A korábbi francia pénzügyminiszter és cégvezető emlékeztetett arra, hogy a technológiai óriások többségének otthont adó Egyesült Államokban sem tudják igazán, hogy mihez kezdjenek a digitális cégekkel, amelyekkel kapcsolatban még a feldarabolásuk is szóba került. A biztos számára azonban ez kezdettől fogva nem volt opció, és úgy vélte, hogy Brüsszel végig nyílt kártyákkal játszott, meghallgatva minden érdekelt véleményét. „Mondtam Marknak (Zuckerberg, a Facebook alapítója és vezére) és másoknak is , hogy ahelyett, hogy rengeteg pénzt ölnek a lobbizásba, nyugodtan hívjanak fel, hogy rövidre zárjuk a dolgokat” – mondta. 

Thierry Breton szerint az EU világos szabályokon dolgozik: ha a digitális cégek tartják magukat a szabályokhoz, akkor nem kell semmitől tartaniuk. De, ha folytatják a rossz gyakorlatokat, akkor az EU akár a vállalatok strukturális szétválasztását is kikényszerítheti.

A belső piacot felügyelő bizottsági tag emlékeztetett rá, hogy kevesebb mint egy évvel ezelőtt az EU területén egyáltalán nem létezett az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) által engedélyezett mRNS technológiájú vakcinagyártó kapacitás. Ehhez képest jelenleg már 55 európai üzemben állítanak elő valamilyen összetevőt, és a gyártási kapacitás havi szinten elérte a 300 millió, éves szinten pedig el fogja érni a közel 4 milliárd adagot a szóban forgó oltóanyagokból. „Egy éve nulláról indultunk. Ez egészen bravúros” – jegyezte meg a biztos. 

Thierry Breton egyik soron következő nagy kihívása az európai félvezető-gyártás felfuttatása, illetve az ehhez szükséges jogszabály kidolgozása lesz, ami 2022 első felében várható. Miközben a chip-ek iránt egyre nagyobb a kereslet, a modern iparban nélkülözhetetlen eszköz több mint 80%-át Ázsiában – főleg Tajvanon és Dél-Koreában – gyártják, míg Európára és az USA-ra csak 10-10% jut. A geopolitikai feszültségek fokozódása különösen Kína és a Nyugat között, és Európa stratégiai önállóságának biztosítása azonban a biztos szerint megköveteli, hogy az EU „hazahozza” a termelést és a saját lábára álljon. 

Annál is inkább, mert egy 500 milliárd dolláros piacról van szó, amely várakozások szerint 2030-ig 1000 milliárd fölé kúszik majd. "A célunk a gyártási kapacitásunk megduplázása” – hangsúlyozza Breton, aki ugyanakkor arra is figyelmeztet, hogy ez nem lesz könnyű feladat. „Ezek a legbonyolultabb gyárak a világon. Egy félvezetőhöz szükséges robot összerakása a világ legbonyolultabb dolga” – jegyezte meg a Bizottság francia tagja. 

Az egyik legfontosabb előfeltétel szerinte a „jó minőségű és biztonságos villamos energia” rendelkezésre állása. Példaként említette a Samsung texasi gyárát, ahol a hét minden napján 24 órában termelnek, vagyis egy pillanatra sem áll meg a munka. Ehhez pedig megbízható energiaellátás kell. Egy másik kulcskérdés a megfelelő szakismeret. A chip-gyártás rengeteg költséggel is jár, és az sem mindegy, hogy mennyire kedvező feltételeket képes teremteni az EU arra, hogy a nagy beruházásokra készülő főként ázsiai gyártók az Uniót válasszák. Breton elmondta, hogy már hosszabb ideje tárgyalások folynak a befektetőkkel, és már a helyek kiválasztása is megkezdődött. 

Ahhoz ugyanakkor, hogy Európa állja a versenyt az USA-val, Japánnal és Kínával, a felsorolt országokhoz hasonló mézesmadzagokat kell tudni elhúzni a chipgyártók orra előtt. Az egyenlet része az állami támogatási szabályok módosítása úgy, hogy a biztos szerint az EU-szerződés egyik ritkán használatos cikke alapján speciális szabályokkal segítenék elő az iparág gyors fejlődését. 

Thierry Breton nem aggódik amiatt, hogy a Samsung nemrég bejelentette, egy második félvezető gyárat is nyit az USA-ban. „Ne vagyunk elkésve, de tartanunk kell a sebességet. A francia elnökség alatt szeretnénk előterjeszteni a félvezető törvényre a javaslatot” – szögezte le.

A biztosi testület elé a következő napokban kerül a javaslat az úgynevezett taxonómia rendelet még hiányzó eleméről, amelynek az a tétje, hogy a földgáz és a nukleáris energia fenntarthatónak minősül-e beruházási szempontból vagy sem. Berlin és Párizs ellenérdekeltek a kérdésben, mert miközben az előbbi nem támogatja a nukleáris energiát, de a földgázért lobbizik, addig az utóbbi az atomenergiáért. A francia nemzetiségű biztos mindenesetre nem csinál titkot abból, hogy melyik oldalon áll a vitában. Thierry Breton szerint minden tiszta energiaforrást be kell vetni a dekarbonizáció érdekében, és a nukleáris energia nélkül elképzelhetetlennek tartja a 2030-as uniós klímapolitikai célok elérését.