Második szakaszban az LGBTIQ-személyeket érintő magyar szabályozás miatt indult eljárás

Három Magyarország ellen folyó kötelezettségszegési eljárásnak is a második szakaszba léptetéséről döntött indoklással ellátott vélemény kiküldésével csütörtökön az Európai Bizottság. A testület az LGBTIQ-személyeket szerinte hátrányos megkülönböztető magyar jogszabály (gyermekvédelmi törvény), egy LGBTIQ-tartalmú könyv figyelmeztető megjelölése és a Klubrádió frekvencia használatára benyújtott pályázatának szerinte megkérdőjelezhető okból történő elutasítása miatt még a nyáron indult jogsértési eljárásokat léptette új szakaszba, két hónapot adva a magyar hatóságoknak arra, hogy kiküszöböljék a problémákat. 

Az első indoklással ellátott véleményt azon nemzeti szabályok miatt küldik Magyarországnak, amelyek a 18 év alatti fiatalok olyan tartalmakhoz való hozzáférését hivatottak megtiltani vagy korlátozni, melyek „a születési nemnek megfelelő önazonosságtól való eltérést, a nem megváltoztatását, vagy a homoszexualitást” jelenítik meg. 

A Bizottság 2021. július 15-én indította meg a kötelezettségszegési eljárást. Brüsszel álláspontja szerint a szóban forgó nemzeti szabályok számos uniós jogszabállyal ellentétesek, többek között az audiovizuális médiaszolgáltatásokról szóló irányelvben foglaltakkal, az audiovizuális tartalmakra és a határokon átnyúló audiovizuális médiaszolgáltatások szabad nyújtására vonatkozó előírásokkal, mivel a magyar szabályok szerinte indokolatlan korlátozásokat vezetnek be, és ezek egyrészt hátrányosan különböztetnek meg embereket szexuális irányultságuk alapján, másrészt pedig aránytalanok. 

A biztosi testület az elektronikus kereskedelemről szóló irányelvvel kapcsolatban is aggodalmát fejezte ki, mivel a szabályok megítélése szerint sértik a származási ország elvét. A törvény a kiskorúak tekintetében korlátozza a különböző szexuális irányultságokat ábrázoló tartalmakat megjelenítő szolgáltatások nyújtását, ideértve azokat az eseteket is, amikor ezeket a szolgáltatásokat más tagállamból nyújtják. 

A Bizottság rámutat, hogy Magyarország nem támasztotta alá ezeknek a korlátozásoknak az indokoltságát. Egyúttal úgy véli, hogy ezeken az uniós jog alkalmazási körébe tartozó területeken a magyar rendelkezések sértik az emberi méltóságot, a véleménynyilvánítás és a tájékozódás szabadságát, a magánélet tiszteletben tartásához való jogot, valamint a megkülönböztetésmentességhez való jogot, amelyeket az Európai Unió Alapjogi Chartájának 1., 7., 11., illetve 21. cikke rögzít. Brüsszel nem találta kielégítőnek a magyar hatóságok felszólító levélre adott válaszát.

A Bizottság egyidejűleg azért is kötelezettségszegési eljárást indított, mert a magyar hatóságok egy LMBTIQ-tartalmú gyermekkönyvre figyelmeztetés elhelyezését írták elő. A magyar fogyasztóvédelmi hatóság arra kötelezte egy LMBTIQ-személyeket bemutató gyermekkönyv kiadóját, hogy a kiadványon tüntessen fel figyelmeztetést, miszerint a könyv „a hagyományos nemi szerepektől eltérő viselkedésformákat” jelenít meg. 

A Bizottság megítélése szerint Magyarország azáltal, hogy tájékoztatási kötelezettséget ír elő a „hagyományos nemi szerepektől” való eltérés tekintetében, korlátozza a szerzők és a könyvkiadók véleménynyilvánítási szabadságát (az Európai Unió Alapjogi Chartájának 11. cikke), szexuális irányultságon alapuló indokolatlan megkülönböztetést alkalmaz (az Európai Unió Alapjogi Chartájának 21. cikke), és helytelenül alkalmazza a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokra vonatkozó uniós szabályokat (2005/29/EK irányelv). Magyarország válaszának alapos elemzését követően a Bizottság úgy ítéli meg, hogy az aggályokat nem sikerült eloszlatni.

A Bizottság ugyancsak indokolással ellátott véleményt küld Magyarországnak a Médiatanács – szerinte erősen megkérdőjelezhető indokokra hivatkozó – döntésével kapcsolatban, amellyel elutasította a Klubrádió rádióspektrum-használat iránti kérelmét. 

A rádióspektrum használatának feltételei, illetve a kapcsolódó jogok odaítélésére, meghosszabbítására, megújítására vagy visszavonására vonatkozó eljárások az Európai Elektronikus Hírközlési Kódexben – az (EU) 2018/1972 irányelvben – lefektetett uniós hírközlési szabályok hatálya alá tartoznak. A testület rámutat, hogy e szabályok meghatározó alapeleme az arányosság és a megkülönböztetésmentesség elve. 

A Bizottság álláspontja szerint azonban a magyar Médiatanács által a Klubrádió jogainak megújítása ügyében kiadott elutasító határozatok aránytalanok és átláthatatlanok voltak, tehát sértik az uniós jogot. A Bizottság emellett úgy ítéli meg, hogy a magyar médiatörvényt ebben a konkrét esetben diszkriminatív módon alkalmazták. A Bizottság 2021. június 9-én indította meg a kötelezettségszegési eljárást és nem tartotta kielégítőnek a magyar hatóságok válaszát és magyarázatait.