Valdis Dombrovskis a magyar tervről: jövőre, veletek, ugyanitt!

Az Európai Bizottság ügyvezető alelnöke szerdán az EU-Monitornak és több európai lapnak nyilatkozva megerősítette, hogy a magyar és a lengyel helyreállítási tervről folyó tárgyalásokat már nem zárják le idén, és azok átnyúlnak majd 2022-re. „Valószínűtlennek tartom, hogy idén be tudjuk fejezni a munkát” – közölte Valdis Dombrovskis, hozzátéve, „az érdemi tartalmi kérdésekben elért előrelépés határozza meg a folyamat sebességét”.

Az ügyvezető alelnök a folyamatban lévő tárgyalásokra hivatkozva ezúttal is tartózkodott konkrét részletek ismertetéséről, azt viszont világossá tette, hogy Magyarország esetében a korrupció elleni intézkedések, a törvényhozás kiszámíthatósága és átláthatósága, továbbá az audit és ellenőrzési rendszerek megfelelő működése azok a korábban országspecifikus ajánlásokban is szereplő elvárások, amelyeknek való megfelelés a kulcs a magyar terv elfogadásához. 

A bizottsági ügyvezető alelnök, aki egyúttal a kereskedelmi biztosi funkciót is betölti, újságíróknak nyilatkozva hangsúlyozta, hogy a testület szerdai javaslata a harmadik országok által gyakorolt gazdasági nyomással szembeni fellépésre, kiegészíti az Uniónak a kereskedelmi politikában már meglévő eszközeit. Az új eszköz végső soron lehetőséget biztosítana az Európai Bizottság számára, hogy a tagállamok felhatalmazása alapján ellenintézkedéseket hozzon olyan harmadik országokkal szemben, amelyek a kereskedelem és a beruházások korlátozása révén próbálnak nyomást gyakorolni az EU-ra, illetve az európai cégekre. 

Brüsszel cégek, érdekvédelmi szervezetek, vagy tagállamok panaszára górcső alá venné a fenyegetést, és ha az aggodalmakat megalapozottnak találja, párbeszéd útján próbálná rendezni a nézeteltéréseket harmadik országokkal. Ha a gazdasági megfélemlítést nem sikerül felszámolni, akkor a Bizottság végső eszközként vámokat vethet ki és korlátozhatja a kérdéses országból származó behozatalt, korlátozásokat vezethet be az onnan származó szolgáltatásokra vagy beruházásokra, vagy korlátozhatja az érintett országnak az EU belső piacához való hozzáférését – jegyezte meg a lett nemzetiségű bizottsági ügyvezető alelnök, aki elmondta, hogy szándékosan nem fektették le előre, pontosan milyen megfélemlítő intézkedések váltanának ki válaszlépéseket. A lényeg, hogy gazdasági érdekeket sértsen. 

Dombrovskis felhívta a figyelmet arra, hogy a gazdasági nyomásgyakorlás a nemzetközi jogon kívül eső kategória, ezért sem jelenthet megoldás az ilyen esetekben a WTO-vitarendezési paneljének összehívása, ami ráadásul időigényesebb folyamat. 

A biztos több lehetséges alkalmazási területet is megemlített, példaként hozva fel a Litvánia ellen közelmúltban hozott kínai kereskedelmi korlátozásokat Tajvan vilniusi diplomáciai képviseletének megnyitására reagálva. De, a potenciálisan az új eszköz alá tartozhat a gázellátás megszaktásával való fenyegetés is, ahogy azt nemrég Alekszandr Lukasenko, belarusz vezető tette. Általában az EU-ba irányuló földgáz-szállítások leállítása, vagy az ezzel való fenyegetés okot adhat az új mechanizmus aktiválására, de az is, ha egy harmadik ország (mondjuk Ukrajna) ellen irányuló intézkedés közvetve uniós érdekeket is sért. 

Arról ugyanakkor a javaslatot szerdán bemutató ügyvezető alelnök nem kívánt találgatásokba bocsátkozni, hogy az Északi Áramlat 2 gázvezeték megépítésére összeállt nemzetközi konzorcium európai tagjai elleni esetleges amerikai szankciók is indokot szolgáltathatnának az új eszköz bevetésére. Mindazonáltal emlékeztetett rá, hogy az Európai Bizottság számos alkalommal hangoztatott véleménye szerint az Oroszországot a Balti-tenger alatt húzódó gázvezetéken Németországgal összekötő infrastruktúra nem összeegyeztethető az EU energiapolitikai céljaival. 

Az EU fiskális szabályainak reformjáról szólva Valdis Dombrovskis elmondta, valószínűtlennek tartja a felülvizsgálat lezárását 2023-ig, amikor is a Bizottság visszaállítja a stabilitási és növekedési paktum COVID idejére felfüggesztett alkalmazását. Annak érdekében, hogy addig is ne a régi, sok szempontból elavult szabályokat kelljen visszahozni, Brüsszel 2022 tavaszán, az európai szemeszter csomaggal párhuzamosan egy értelmező közleményt tesz majd közzé a szabályok alkalmazásáról az átmenet alatt. 

A biztos hangsúlyozta, hogy a szabályok felülvizsgálatára a szerződés keretein belül kerülhet sor, de az ettől függetlenül magába foglalhat majd néhány cselekvési területet, ideértve „egy, a jelenleginél reálisabb adósságcsökkentési pályát a magas államadósságot maguk előtt görgető tagállamok számára. A változtatások előreláthatóan egyszerűsítéssel is együttjárnak majd, ezek közé tartozhatnak a biztos szerint a jelenleginél, így a költségvetés strukturális hiányánál „emészthetőbb kritériumok”.