A magyarokat látja keményebb diónak a francia EU-ügyi államtitkár

Az EU soros elnökeként Franciaország maximális mértékben élni fog a jogállamisági eszköztárral, ugyanakkor kísérletet tesz majd a magyar és lengyel politikai vonalvezetés mögött meghúzódó mélyebb okok és összefüggések megértésére is – közölte az EU-ügyekért felelős államtitkár egy, a jogállami kérdésnek szentelt videókonferencián.

Clément Beaune szerint a V4-ek vezetőivel hétfőn Budapesten találkozó Emmanuel Macron az Orbán Viktorral tartandó négyszemközti megbeszélésen nem fog visszariadni a „kényelmetlen” kérdések megvitatásától, amelyek közé tartozhat a hazájában elítélt Nikola Grujevszki, korábbi észak-macedón miniszterelnöknek adott menedékjog is (erre a közönség soraiból kérdeztek rá). Az államtitkár hozzátette, hogy természetesen senki sem számol azzal, hogy a magyar miniszterelnök azonnal „változtatni fog a szoftverén”. Beaune arra is felhívta a figyelmet, hogy a V4-ek láthatóan megosztottak a jogállamisági vitában, miután az új vezetése alatt Csehország és Szlovákia is „teljesen magáénak vallja az európai értékeket”.

A francia politikus Lengyelország esetében még lát esélyt a helyreállítási tervről folyó egyeztetések viszonylag korai lezárására, miután a lengyel kormány adott bizonyos pozitív jelzéseket az igazságszolgáltatás függetlenségének tiszteletben tartására. Magyarország esetében azonban nem számít a tárgyalások rövid időn belül történő lezárására, aminek elsődleges okát a jövő tavaszi parlamenti választásokban látja. Beaune szerint Budapest egyértelmű jelzéseket küldött arra vonatkozóan, hogy ráér a dolog és nem áll szándékában visszakozni az LGBTQI-személyek ügyében és más kérdésekben sem.

Clément Beaune úgy látja, hogy az új német kormány elődjénél sokkal nagyobb hangsúlyt fektet a jogállamiság kérdésére, és magasabb szintre helyezi majd a témát az európai politikai prioritási listán. Ezzel kapcsolatban megjegyezte, hogy Olaf Scholz, az újonnan megválasztott német kancellár harmadik útja Párizs és Brüsszel után vasárnap Varsóba vezet majd, ugyanis a német kormány kiemelten fontosnak tartja a párbeszéd fenntartását a lengyel kabinettel.

Vera Jourová, az értékekért és a demokráciáért felelős bizottsági alelnök az European Council for Foreign Relations (ECFR) rendezvényén azt mondta, hogy „2022-ben a jogállami elvek megsértésének bizonyos pénzügyi következményei is lesznek”. A magyar és a lengyel helyreállítási tervről szólva leszögezte, hogy „még mindig nem kaptunk elégséges kötelezettségvállalást a reformok terén”.