Vera Jourová: nem politikai okok miatt csúszik a magyar terv jóváhagyása

Fél év elteltével kedden újra az általános ügyek tanácsának napirendjére került a Magyar- és Lengyelország ellen folyó (7-ik cikk szerinti) jogállami eljárás, de nem meghallgatás, hanem helyzetjelentés formájában. Vera Jourová, a Bizottságot képviselő alelnök az ülést követően sajnálkozásának adott hangot amiatt, hogy a varsói kormány korábbi fogadkozása ellenére a mai napig nem tett kötelezettségvállalást és nem vázolt fel menetrendet két, Lengyelországot a bírüsági reform miatt elmarasztaló európai bírósági ítélet végrehajtásáról. Magyarországról szólva pedig röviden azt mondta, hogy a júniusi meghallgatás óta sok új fejlemény történt, de „nem pozitívak”.

Az Európai Bizottság cseh nemzetiségű tagja sajtótájékoztatóján visszautasította azt a magyar állítást, hogy politikai okok miatt késik a magyar és a lengyel helyreállítási terv jóváhagyása. „Visszautasítom ezt a vádat. A késésnek nagyon is tényszerű okai vannak” – szögezte le a bizottsági alelnök, hozzátéve, hogy mindkét országgal szemben konkrét elvárásokat támasztottak a tárgyalások során. Magyarország esetében a pénzügyi bűncselekmények kivizsgálását, míg a lengyel térfélen az igazságszolgáltatás függetlenségének a szavatolását hozta fel példaként. 

„A tárgyalások nehezek, de értesülésem szerint konstruktív szellemben zajlanak, ami elvezet majd a végleges megállapodásig, ha lesz ilyen” – közölte a biztos, aki az ülésen ismertette a legutóbbi meghallgatás óta a két országban végbement aggodalomra okot adó fejleményeket. 

Jourová a szlovén államtitkárral közös sajtótájékoztatóján három dolgot emelt ki. A Velencei Bizottság elmarasztaló véleményét a Kúria tagjainak kinevezéséről. Azt, hogy Magyarország továbbra is adós az Európai Bíróság egy évvel ezelőtti, magyar menekültügyi rendelkezéseket megsemmisítő ítéletének a végrehajtásával. Végezetül pedig a médiaszabadság és pluralizmus korlátozásáról beszélt a Klubrádió frekvenciához való jogainak a megvonásáról, amit aránytalan intézkedésnek, a döntési folyamatot pedig átláthatatlannak nevezte.

A magyar-lengyel duó nem csupán a róluk szóló napirendi pontban került szembe a többiekkel. Az ülés nyilvános vitáján Magyarország és Lengyelország képviselői lényegében egy mondat miatt megvonták a támogatásukat az EU 2022-es évre vonatkozó politikai prioritásait tartalmazó tanácsi nyilatkozattól, arra hivatkozva, hogy a jogállam védelmének örve alatt az Európai Bizottság politikai okból, kettős mércét alkalmazva késlelteti a két ország tervének az elfogadását. 

Az összehangolt magyar és lengyel tiltakozás azonban nem hiúsította meg a nyilatkozat elfogadását, miután a Tanács jogi szolgálata megállapította, hogy nincs szükség egyhangúságra. 

Egy lengyel újságíró az ülést követő sajtótájékoztatón megkérdezte a biztost és a soros elnökséget, nem tartanak-e attól, hogy ami kedden történt, abból egy visszatérő minta lehet és a két ország beváltja a varsói kormánynak azt a fenyegetőzését, hogy ha nem jutnak hozzá a pénzhez, akkor blokkolni fognak uniós döntéseket. Gasper Dovzan, szlovén EU-ügyi államtitkár ugyanakkor nem tulajdonított nagy jelentőséget az ügynek, megjegyezve, hogy minden tagállam egyenlő és mindenkinek joga van véleményének a kifejtésére. 

Vera Jourová egy kérdésre válaszolva bölcs és politikailag lehetséges döntésnek mondta azt, hogy a Tanács szavazzon a 7-ik cikk szerinti eljárásban a továbblépésről. Hozzátette ugyanakkor, hogy a döntés a következő, francia soros elnökség kezében van. Az alelnök azt is érzékeltette, hogy szavazás esetén erősen kétséges lenne, hogy meglenne a szükséges 4/5-ös többség a procedúra következő szintre emelése mellett.