Elfogyott az energia a csütörtöki EU-csúcson

Az EU27-ek vezetői csütörtöki egynapos csúcstalálkozójukon nem tudtak kompromisszumra jutni a magasba szökő energia árakra adandó válaszokról szóló vitán, így a zárókövetkeztetéseket végül enélkül fogadták el. Charles Michel, az Európai Tanács elnöke az ülést követő sajtótájékoztatón közölte, hogy két kérdésben sem sikerült közös nevezőre hozni a tagállamokat. Az egyik a villamos energia piac szerkezete és az európai kibocsátás-kereskedelmi rendszer (ETS) reformja, különös tekintettel arra, hogy Lengyelországgal az élen több tagállam is határozottabb fellépést sürgetett a szerintük a piaci árakat magasba tornászó pénzügyi spekulációk ellen. 

A másik megosztó kérdés, amelyről Charles Michel is elismerte, hogy egyébként nem is az Európai Tanács asztala, a gazdasági tevékenységeket a környezetvédelmi fenntarthatóság alapján osztályozó taxonómia rendeletet kísérő másodlagos jogszabály. 

Az Európai Bizottság december 22-re harangozta be a két még hiányzó felhatalmazáson alapuló aktus elfogadását, az egyik a nukleáris energia, a másik a földgáz besorolásáról szól. Az EiT-nek elvileg nincs dolga a rendelettel, a nagy tétek miatt több ország mégis kísérletet tett arra, hogy lényegében megmondják a Bizottságnak, hogy hol legyen a helye a nukleáris energiának és a földgáznak a rendszerben. A tisztának számító, sokak szerint a nukleáris hulladék tárolása miatt mégsem fenntartható nukleáris energia megújulókkal azonos besorolását elsősorban Franciaország és az atomenergiára energiaellátásukban ugyancsak támaszkodó közép- és kelet-európai országok támogatják, és úgy néz ki, hogy kitartó lobbizásuk valamilyen eredménnyel is jár majd. Németország, Ausztria és néhány más ország azonban hallani sem akar erről, miközben Berlin a háttérben jelentős erőket mozgatott meg annak érdekében, hogy az energetikai átállásban átmeneti energiaforrásként fontos földgáz pozícióit javítsa a taxonómián belül. 

Az Európai Tanács előbb délelőtt 10 és 12 óra között foglalkozott a kérdéssel, majd miután nem sikerült közös platformra hozni a tagállamokat, második körben a tanácskozás legvégén tettek egy újabb, kudarcba fulladt kísérletet, így az a szokatlan dolog történt, hogy konszenzus híján az energiakérdés nem szerepelt a csúcson elfogadott zárókövetkeztetésekben. 

Lengyelország és támogatói, köztük Magyarország olyan szöveget szerettek volna elfogadtatni, amely a Bizottság feladatául szabta volna, hogy kövesse nyomon az ETS működését és szükség esetén lépjen fel a kibocsátási kvóták árát szerintük manipuláló pénzügyi spekulánsokkal szemben. Németország, Belgium és mások ugyanakkor arra emlékeztetnek, hogy az ESMA Bizottság rendelkezésére bocsátott jelentése nem igazolta azt a feltételezést, hogy pénzügyi spekuláció állna a háttérben. Varsó egyébként egy ponton ideiglenes kilépési lehetőséget szeretett volna magának a kibocsátás-kereskedelemből, de süket fülekre talált a kérés. 

Az EU27-ek felszólították Oroszországot, hogy mondjon le az Ukrajna elleni esetleges agresszióról, és súlyos következményeket, korlátozó intézkedéseket helyeztek kilátásba arra az esetre, ha Moszkva ez mégis bekövetkezne. 

A vezetők ugyancsak élén figyelmet szenteltek a koronavírus-járvány és azon belül is a legújabb, omikronnak nevezett variáns elleni védekezésnek, lándzsát törve az oltási kampány felgyorsítása és a harmadik, emlékeztető védőoltás sürgős beadása ellen, amely Ursula von der Leyen bizottsági elnök szerint jelenleg a legbiztosabb védekező eszköz a „tűzvész gyorsaságával” terjedő új vírusvariáns ellen. 

A Bizottság elnöke felhívta a figyelmet arra, hogy az EU és a vakcinagyártók által aláírt szerződés értelmében utóbbiaknak igény esetén legkésőbb 100 napon belül le kell szállítaniuk a vírus mutáns változataihoz hozzáigazított oltóanyagokat. Von der Leyen közölte, hogy zöld utat kapott a tagállamok vezetőitől arra, hogy további 180 millió módosított vakcinát rendeljen Brüsszel a Pfizer/BioNTech cégtől. 

A Bizottság zöld utat kapott arra is, hogy javaslatának megfelelően egy 6+3-as formula alapján határozza meg a Covid-igazolvány érvényességét. Ez azt jelenti, hogy az első két oltóanyag 6 hónapos szavatosságával számolva további három hónap türelmi idő lenne az emlékeztető oltás beadatására, ezt követően azonban 9 hónap után megszűnne az EU-n belüli utazáshoz szükséges igazolvány érvényessége. 

Emmanuel Macron francia köztársasági elnök és a csütörtökön debütáló Olaf Scholz német kancellár közös sajtótájékoztatójukon egy kérdésre válaszolva ellenezték a kötelező Covid-teszt bevezetését az uniós tagállamok közötti utazáshoz, ahogy azt Olaszország a múlt héten elrendelte. 

Az Európai Tanács megvitatta még a migráció kérdését, a belarusz helyzetet, szolidaritásáról biztosította a Kína kereskedelmi szankcióit elszenvedő Litvániát, és a legvégén, már éjszakába nyúlóan egy eurócsúcsot is tartottak.