Szót adna, engedményt nem Macron Moszkvának

Párizs folytatni kívánja a párbeszédet Moszkvával, de ezt nem tekinti engedménynek – jelentette ki pénteken Emmanuel Macron, francia köztársasági elnök, miután a francia fővárosban találkozott Ursula von der Leyennel, az Európai Bizottság elnökével.

A találkozóra abból az alkalomból került sor, hogy Franciaország január 1-től fél évre átvette az elnökségi stafétabotot Szlovéniától. Macron elnök és kormánya egyik első nagy kihívása az Ukrajnát fenyegető veszély elhárítása lesz úgy, hogy az EU a partvonalról kényszerül végig izgulni a január 10-i Biden-Putyin csúcsot, amelynek fő témája éppen az ukrajnai konfliktus lesz. 

Emmanuel Macron a von der Leyennel közös sajtótájékoztatón egy kérdésre válaszolva üdvözölte és „jó dolognak” nevezte az Egyesült Államok és Oroszország közötti közvetlen tárgyalásokat, példamutatónak minősítve az USA és az európai partnerek között a csúcs előtt folytatott konzultációt. Ugyanakkor hozzátette, hogy az európai biztonsággal kapcsolatos kérdések mindenekelőtt Európára tartoznak. 

A francia elnök emlékeztetett arra, hogy tavaly Merkel német kancellárral közösen az Oroszországgal való tárgyalások fonalának újrafelvételét javasolták (az elképzelés különösen Lengyelországban és a három balti államban lelt rideg elutasításra). Macron elmondta, hogy Franciaország ennek szellemében folytatni kívánja a párbeszédet az EU soros elnökeként is Moszkvával, és ő maga az elmúlt napokban kétszer is beszélt telefonon Vlagyimir Putyin, orosz elnökkel. 

A francia államfő úgy vélte, hogy miközben az EU által Oroszországgal szemben bevezetett szankciók tovább élnek, Moszkva megkerülhetetlen partnernek számít. Ezért az Oroszországgal folytatandó „egyeztetett és komoly elvárásokat támasztó” párbeszédért szállt síkra. Emmanuel Macron ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a párbeszéd nem egyenlő az engedménnyel.

„Semmilyen megoldásról nem lehet szó Európa feje felett” – szögezte le az USA-orosz csúcsról szólva az Európai Bizottság elnöke. Ursula von der Leyen rámutatott, hogy az EU 6 milliárd euróval támogatja Ukrajnát és annak energiaellátásában is fontos szerepet játszik. A bizottsági elnök szerint a NATO ugyan meghatározó szerepet játszik az európai biztonságban, de ettől még érdemes uniós szinten is elgondolkodni a kontinens biztonsági architektúrájáról. 

„Javaslatot fogunk előterjeszteni az európai biztonsági architektúrára vonatkozó jövőképünkről” – közölte Emmanuel Macron, aki a hat hónapos francia elnökség egyik fő törekvésévé tette Európa szuverenitásának és stratégiai autonómiájának a kérdését. Ezt többek között a védelempolitikai kezdeményezések felgyorsításával képzeli el, akárcsak a Bizottság elnöke, aki szerint eljött az idő, hogy „a valódi védelmi unió magasabb fokozatra kapcsoljon”. 

A friss kazahsztáni eseményekre újságírói kérdésre válaszolva csak rövid megjegyzésre futotta a két vezetőtől. „Mélységes nyugtalansággal követem az eseményeket és az erőszak beszüntetésére szólítok fel” – jelentette ki von der Leyen. „Aggódunk, fokozottan éberek és cselekvésre készek vagyunk” – tette hozzá francia vendéglátója.

A Bizottság elnöke szerint a francia soros elnökségre különleges kontextusban kerül sor, mivel a vírushelyzet továbbra is aggodalomra ad okot. Megjegyezte, hogy mostanra a teljes uniós lakosság 70%-a, a felnőttkorú lakosságnak pedig nagyjából a 80%-a be lett oltva a koronavírus ellen. 

Emmanuel Macron ugyancsak egy kérdésre válaszolva részletesen kifejtette álláspontját az oltásellenesekkel kapcsolatos megszigorításokról, amelyekről az elmúlt napokban szenvedélyes vita bontakozott ki a Hexagonban. Az elnök hangsúlyozta, hogy az állampolgársággal nem csak jogok, hanem kötelezettségek is járnak. Valakinek a szabadság szerinte addig tart, ameddig valakinek az élete veszélybe nem kerül miatta. Macron szerint a legnagyobb probléma az, hogy az oltástagadók mások szabadságát korlátozzák, amit az elnök elfogadhatatlannak tart.