Az EP három nagy frakciója felsorakozott Roberta Metsola mögött

Egy nappal az EP félidei tisztújítása előtt két évre szóló megállapodást kötött hétfőn értesülésünk szerint az Európai Parlament három legnagyobb pártcsaládja, az Európai Néppárt, a Szocialisták és a Demokraták és a centrista-liberális Renew. Az alku egyszerre terjed ki az EP leendő elnökére, az alelnökökre és a kvesztorokra, továbbá a képviselőtestületnek a ciklusból hátralevő két és fél évre vonatkozó politikai prioritásaira a stabilitási és növekedési paktum reformjától kezdve a 2024-es EP-választások előtt transznacionális listák állításáig. 

A hárompárti megállapodás legközvetlenebb következménye a máltai néppárti Roberta Metsola gyors, akár első körös megválasztása lehet – vélekedtek lapunknak bennfentes források. A Renew már korábban bejelentette, hogy a két és fél évvel ezelőtti hárompárti megállapodáshoz tartva magát az EPP jelöltjét fogja támogatni. Hétfő délután a szocialisták frakcióülésén a csoport elnöke, a spanyol Iratxe Garcia Perez megerősítette, hogy a szocialisták is támogatni fogják Metsolát a kedd délelőtti szavazáson. 

Bár néhányan előreláthatóan kiszavaznak majd, a három legnagyobb pártcsoport matematikailag képes annyi szavazatot összehozni a keddi hibrid plenáris ülésen tartandó távszavazáson, hogy a néppárti politikus már az első körben megszerezze az abszolút többséghez (50%+1) szükséges voksarányt. 

Ha ez mégsem sikerülne, második és szükség esetén harmadik fordulót is tartanak, és ha akkor sem sikerülne dűlőre vinni a dolgot, akkor a negyedik körben a két legerősebb jelölt közül az nyer, aki egyszerű többséget szerez. A néppárti Roberta Metsola – aki tehát mostantól élvezi mindhárom nagy párt támogatását – a zöldpárti svéd Alicia Kuhnkével, a konzervatív (ECR) frakció által indított lengyel Kosma Zlotowskival és a Baloldal jelöltjével, a spanyol Sira Regóval méri össze az erejét a keddi szavazáson.

Legkorábban délelőtt 11 óra körül hirdethetnek győztest, de ha több szavazási körre lesz szükség, akkor a választás akár kora estéig is elhúzódhat. Miután az elnök személyéről döntés született, az EP előbb a 14 alelnököt, majd az öt kvesztort (jegyzőt) választja meg, akik így együtt alkotják a parlamenti bürót, a legfőbb döntéshozó testületet.

Úgy tudjuk, hogy a szocialisták támogatásukért cserébe megkapják a szakbizottsági elnökök konferenciájának elnöki posztját, amit eddig az olasz néppárti, korábbi EP-elnök Antonio Tajani töltött be. A három párt egy, a Covid19 tanúságainak levonására hivatott különbizottság felállításáról is megállapodott, ezt az alku értelmében ugyancsak egy szocialista vezetheti.

Az alkunak ugyanakkor nem része a befolyásos főtitkári poszton a csere, ami eredetileg ugyancsak a szocialisták feltétele volt. Mindez nem jelenti azt, hogy a balközép frakció feladta volna a tisztségre vonatkozó igényét - közölték nevük mellőzését kérő források. 

A hárompárti alku része értesülésünk szerint az is, hogy a 14 alelnöki posztból 11-et ők zsebelnek majd be (5-öt a szocialisták, 3-3-at pedig az EPP és a Renew). Mindez azt feltételezi, hogy a három pártcsoport kedden egymás jelöltjeit fogja támogatni a szavazatával. Ez egyúttal azt is jelenti, hogy a többieknek mindössze három alelnöki pozíció marad. A szocialisták két zöldet és egy szélsőbaloldali jelöltet kívánnak a szavazatukkal támogatni, bár az is elképzelhető, hogy a szocialistákra régóta kacsingató olasz 5 Csillag mozgalom függetlenek között ülő jelöltjére, Fabio Castaldóra szavaznak majd, aki az elmúlt öt évben alelnök volt. 

Ilyen körülmények között a Fidesz által újra jelölt Járóka Líviának megfigyelők szerint minimálisak az esélyei arra, hogy a ciklus második felében is megtartsa az alelnöki posztot.