Roberta Metsola az Európai Parlament új elnöke

Strasbourg/Brüsszel, 2022. január 18.

A szavazatok abszolút többségével az Európai Parlament kedden első körben elnökévé választotta az Európai Néppárt jelöltjét, a máltai Roberta Metsolát, aki székfoglaló beszédében azt mondta, azon lesz, hogy az európaiak visszakapják az európai projektbe vetett meggyőződésüket és lelkesedésüket. Metsola 300-zal több szavazatot kapott, mint a másik két jelölt, a zöldpárti Kuhnke és a szélsőbaloldali Rego együttvéve.

A máltai néppárti Roberta Metsolát választotta meg elnökévé a következő két és fél évre kedden délelőtt az Európai Parlament. Metsola – aki megalakulása óta a harmadik női elnöke az európai képviselőtestületnek – 458 szavazattal már az első körben bebiztosította a megválasztásához szükséges abszolút többséget. Két vetélytársa közül a svéd zöldpárti Alice Kuhnke 101, a Baloldal által jelölt spanyol szélsőbaloldali Sira Rego pedig 57 voksot kapott. Ketten együtt tehát kereken 300-zal kevesebbet a máltai képviselőnőnél, akinek a születésnapja egybeesett házelnökké választásával.

A negyedik elnökjelölt, az Európai Konzervatívok és Reformerek (ECR) által elindított lengyel Kosma Zlotowski még a szavazás előtt visszalépett. Metsola elnöksége előtt az a hárompárti politikai egyezség nyitotta meg az utat, amit hétfőn kötött az EP három legnépesebb frakciója, az EPP, a Szocialisták és Demokraták és a centrista-liberális Renew. A három pártcsoport együtt kényelmes többséget biztosított a képviselőnőnek, aki a múlt héten betegségben elhunyt eddigi házelnök, az olasz David Sassoli örökségét kívánja tovább vinni az európai értékek melletti harcos kiállásban.

Metsola 1979-ben született, akkor, amikor az EP élére először került nő, az Auschwitzot megjárt francia Simone Veil személyében. Veil után 20 évet kellett várni a következő nőre, az ugyancsak francia Nicole Fontaine-re, aki 1999 és 2002 között állt az intézmény élén. A néppárti képviselő, már frissen megválasztott elnökként kijelentette, hogy a következő női elnökre nem kell majd újabb 20 évet várni.

A négygyermekes édesanya, akit elsősorban a baloldalról számos bírálat ért az abortusz ellenzése miatt, székfoglalójában hangsúlyozta, azon fog dolgozni, hogy az emberek visszanyerjék az európai projektbe vetett hitüket és lelkesedésüket. „Fel kell vennünk a harcot az Európa-ellenes narratívával, amely könnyen és gyorsan terjed. A félretájékoztatás és a hamis információ a cinizmust és a nacionalizmus, a totalitarizmus, a protekcionizmus és az izolacionizmus által kínált olcsó megoldásokat táplálja” – szögezte le.

Az EP délután és este három körben választotta meg a 14 alelnököt a 18 jelentkező közül. Első körben kilenc jelölt kapta meg a szükséges abszolút többséget, 5 szocialista, 3 néppárti és 1 Renew politikus. A második körben a Renewból ketten csatlakoztak hozzájuk és a konzervatív ECR-frakcióból a lett Roberts Zile. Az utolsó, harmadik körben pedig a Baloldal és a zöldek egy-egy képviselője vívta ki a jogot magának, hogy alelnöke legyen a képviselőtestületnek.

A függetlenek közé tartozó fideszes Járóka Lívia az első körben 169 szavazatot kapott, néggyel kevesebbet, mint az utolsó előtti, és a második szavazás előtt visszalépett a konzervatív Roberts Zile javára.

Az EP alelnökei:

Első fordulóban
1.   Othmar KARAS (EPP, Ausztria) 536
2.   Pina PICIERNO (S&D, Olaszország) 527
3.   Pedro SILVA PEREIRA (S&D, Portugália) 517
4.   Ewa KOPACZ (EPP, Lengyelország) 467
5.   Eva KAILI (S&D, Görögország) 454
6.   Evelyn REGNER (S&D, Ausztria) 434
7.   Rainer WIELAND (EPP, Németország) 432
8.   Katarina BARLEY (S&D, Németország) 426
9.   Dita CHARANZOVÁ (Renew, Csehország) 406

Második fordulóban
10.   Michal ŠIMEČKA (Renew, Szlovákia) 494
11.   Nicola BEER (Renew, Németország) 410
12.   Roberts ZĪLE (ECR, Lettország) 403

Harmadik fordulóban
13. Dimitriosz Papadimulisz (Baloldal, Görögország)
14. Heidi Hautala (Zöldek, Finnország)