Az EP tovább szigorítana a digitális szolgáltatások szabályain

A digitális belső piacról (DMA) szóló jogi aktus után a képviselők a digitális szolgáltatásokat újraszabályozó rendeletről (DSA) is kialakították a közös álláspontjukat, amikor a csütörtöki plenáris ülésen 530 szavazattal 78 ellenszavazat és 80 tartózkodás mellett elfogadták a szöveget. Most, hogy immár az EP is rendelkezik saját pozícióval, napokon belül elindulhatnak az egyeztetések (ún trialógus) a Tanáccsal és a Bizottsággal a jogszabály végleges szövegéről. 

A digitális szolgáltatásokról szóló rendeletjavaslat a köztes szolgáltatók – elsősorban az online platformok, így például a közösségi média és az online piacterek – felelősségi körét és elszámoltathatóságát határozza meg egyértelműen.

A képviselők által elfogadott jelentés a jogellenesnek minősülő online termékek, szolgáltatások és tartalmak eltávolítására bejelentési és cselekvési kötelezettséget ír elő, és a fogyasztók jogait védő biztosítékokat vezet be. Az ilyen bejelentést követően a tárhelyszolgáltatóknak „indokolatlan késedelem nélkül cselekedniük kell, figyelembe véve a bejelentett jogellenes tartalom típusát és az intézkedések sürgősségét”. A képviselők erőteljesebb biztosítékokat építettek be a javaslatba annak érdekében, hogy a bejelentések feldolgozása ne legyen önkényes és diszkriminatív, illetve ne sértse az alapvető jogokat, köztük a véleménynyilvánítás szabadságát.

Az online piacterekkel szemben elvárás, hogy az „ismerd az ügyfeledet” elvet alkalmazva gondoskodjanak jobban a kereskedők nyomonkövethetőségéről, és ezáltal a fogyasztóknak online kínált termékek biztonságáról.

A képviselők szerint az online óriásplatformok esetében különösen nagy annak a kockázata, hogy az illegális és káros tartalmak futótűzszerűen elterjednek rajtuk, ezért további kötelezettségek terhelik majd őket. A káros (de nem feltétlenül jogellenes) tartalmak kezelése és a dezinformáció megfékezése érdekében a tervezett rendeletben olyan rendelkezések is helyet kaptak, amelyek kötelező kockázatértékelést, kockázatcsökkentést és független ellenőrzést írnak elő, illetve átláthatóságot várnak el az úgynevezett „ajánlórendszerek” működésében. Ezek olyan információszűrő algoritmusok, amelyek a felhasználók korábbi vásárlásai, értékelési stb. alapján határozzák meg a megjelenített tartalmat vagy termékeket.

A Parlament által készített összefoglaló (a konszolidált szöveg még nem áll rendelkezésre) több más ponton is módosította az eredeti bizottsági javaslatot. Így: 

•  mentesítené a mikro- és kisvállalkozásokat bizonyos kötelezettségek teljesítése alól;

•  célzott hirdetések: az online platformok biztosítsák, hogy a szolgáltatások igénybevevői könnyen megalapozott döntést hozhassanak többek között arról, hogy adataikból hogyan tesznek szert mások anyagi haszonra. A hozzájárulás megtagadása nem lehet nehezebb és időigényesebb a felhasználó számára, mint a beleegyezés. Ha a felhasználó megtagadja vagy visszavonja a hozzájárulását, akkor számára más, „nyomon követés nélküli hirdetéseken alapuló opciókat" kell biztosítani az online platformhoz való hozzáféréshez;

•  legyen tilos olyan célratartási vagy felerősítési technikákat alkalmazni, amelyek kiskorúak személyes adatait hirdetések megjelenítése céljából használja, a célzott marketing pedig nem irányulhat egyes személyekre olyan különleges adatkategóriák alapján, amelyek veszélyeztetett csoportok (faji, vallási, szexuális) megcélzását teszik lehetővé;

•  kártérítés: a digitális szolgáltatásokat igénybe vevők és az őket képviselő szervezetek számára lehetővé tenné, hogy jogorvoslattal élhessenek, ha az online platform üzemeltetője nem teljesíti a kellő gondosságra vonatkozó kötelezettségeit;

•  meg kellene tiltani, hogy az online platformok „sötét megoldásokat” alkalmazva megtévesztéssel vagy manipulatív késztetéssel befolyásolják a felhasználók magatartását;

•  algoritmusalapú rangsorolás: az online óriásplatformok adjanak több választási lehetőséget, ajánlórendszereik legalább egyike ne profilalkotáson alapuljon.

A plenárison elfogadott további módosítások arra vonatkoznak, hogy a szolgáltatóknak a saját felhasználási feltételeik meghatározásakor tiszteletben kell tartaniuk a szólásszabadságot és a média szabadságát, illetve azt, hogy a felhasználónak joga van anonim módon igénybe venni és kifizetni a szolgáltatást.

Az európai fogyasztóvédők ernyőszervezete szerint az Európai Parlament által az online szolgáltatásokról elfogadott álláspont ugyan több ponton is javít a jelenlegi helyzeten, de elmarad attól, ami szükséges lenne. 

„A jogszabály kulcsfontosságú az online piactéren árusított veszélyes és illegális áruk cunamijának a megfékezéséhez. Drasztikus lépésekre lenne szükség ennek az elfogadhatatlan helyzetnek a korrigálására. A parlament teljesítménye hagy kívánnivalót. Miközben pozitív, hogy az EP megkövetelné a piacterektől a kereskedők átvilágítását és a platformokon árult termékek ellenőrzését, nem hozott létre egy egyértelmű felelősségi rendszert a piactereknek a fogyasztók védelmének érdekében és kompenzálására, ha káruk keletkezett az ezeken a platformok tapasztalható illegális gyakorlatok miatt. Az EP mentesítést adott a kisebb platformoknak és egy kibúvót a közepes méretűeknek, aminek az lesz a következménye, hogy a fogyasztók még mindig vásárolhatnak nem biztonságos termékeket” – húzta alá Ursula Pachl, a BEUC helyettes főigazgatója. 

A fogyasztóvédők európai szervezete szerint a képviselőknek támogatniuk kellett volna a fogyasztók szokásait nyomon követő reklámok teljes betiltását. Ezek a hirdetések ugyanis olyan problémákhoz vezethetnek, illetve felerősíthetnek problémákat, mint amilyen a fogyasztói döntések manipulálása.