Megjött a válasz Budapestről a Bizottság "jogállami" levelére

A január 25-i, éjféli határidőhöz képest közel két napos csúszással befutott Brüsszelbe a magyar kormány válasza a november 19-én kelt adminisztratív levélre - erősítette meg csütörtök délután lapunknak Újvári Balázs, a Bizottság illetékes szóvivője, hozátéve, hogy a testület szolgálatai előbb angolra lefordítják, majd áttanulmányozzák a szöveget. 

Az Európai Bizottság november 19-én egy sor kérdést intézett a magyar kormányhoz az uniós pénzügyi érdekek védelmével, illetve az azt szavatolni hivatott jogállami feltételrendszerrel összefüggésben. Bár a levelet a költségvetési főigazgató írta alá, és így az nem tekinthető a hivatalos eljárás részének, az abban megfogalmazott állítások és kérdések egyértelműen arra utalnak, hogy az Európai Bizottság a procedúra megindítását mérlegeli. 

Ez nagy mértékben függ a magyar kormány válaszaitól, de az Európai Bíróság február 16-ra beharangozott ítéletétől is, amely a jogállami fékről szóló rendelet jogszerűségéről szól majd. Az Európai Bizottság legkorábban ezt követően és a rendelet végrehajtását pontosító iránymutatások véglegesítése után léphet rá a gázpedálra, azaz indíthatja meg a hivatalos procedúrát. Ehhez azonban előzetesen ki kell értékelnie a magyar kormány csütörtökön befutott válaszait, ami ugyancsak igénybe vehet néhány hetet.

Didier Reynders, az Európai Bizottság igazságszolgáltatásért és fogyasztóvédelemért felelős tagja a Politicónak nyilatkozva megerősítette, hogy a magyar kormánynak az április 3-ra kiírt parlamenti választások előtt bizonyosan nem kell tartania pénzügyi szankcióktól, bár arról nem tett említést, hogy ugyanez vonatkozik-e a hivatalos eljárás megindítására is.

Bár előbb a Bloomberg, majd legutóbb a Reuters is a bírósági ítélet utáni küszöbönálló pénzügyi szankciókról írt, ez a feltételezés teljesen ellentmond az általános költségvetési feltételrendszerről szóló rendelet szövegének, amely az eljárást is részletesen rögzíti. 

Ennek megfelelően az eljárás megindítása és végigvitele, azaz egy, az alapok arányos részének felfüggesztéséről szóló döntés meghozatala között 7-9 hónap telhet el. De, még egy esetleges szankciós javaslat sem férne bele a választásokig terjedő időkeretbe, miután az eljárás hivatalos elindítása után előbb párbeszéd veszi kezdetét Brüsszel és a szóban forgó tagállam hatóságai között. Tehát, ahogy Reynders biztos is megerősítette, pénzügyi szankcióra legfeljebb a választások után kerülhet sor.  

A Magyarországnak november 19-én küldött 12 oldalas adminisztratív levél állítása szerint olyan hiányosságok jellemzik a közbeszerzést, a magas szintű korrupció elleni fellépést és a független igazságszolgáltatást, amelyek komoly kétséget támasztanak az Unió pénzügyi érdekeinek megfelelő védelme iránt. 

A levél első része a közbeszerzés „rendszerszintű hiányosságaival és gyenge pontjaival”, az összeférhetetlenségi kockázatokkal és a közérdekű alapítványokra vonatkozó aggályokkal foglalkozik. A második rész a korrupciós ügyek és szabálytalanságok gyenge hatékonyságú feltárása, üldözése és szankcionálása és az uniós pénzügyi érdekek védelme közti összefüggésre világít rá. A harmadik rész pedig az igazságszolgáltatás függetlensége terén meglévő hiányosságokhoz kapcsolódó ügyeket és kérdéseket feszegeti.

Hasonló levelet a lengyel kormány is kapott, amely a január 25-i határidőre elküldte válaszait Brüsszelnek.