Search
Close

A programok mielőbbi benyújtására sürgeti a kormányokat a regionális politikai biztos

Brüsszel, 2022. január 27.
Kohéziós politikai programjaik mielőbbi benyújtására sürgette csütörtökön a Régiók Bizottságának plenáris ülésén Elisa Ferreira, a regionális politikáért felelős uniós biztos az EU-tagállamokat, hangsúlyozva, hogy 2022 végéig valamennyi programot be kell nyújtani, ellenkező esetben a 2022-es költségvetési allokációra keresztet vethetnek.

A regionális politikáért felelős uniós biztos csütörtökön arra sürgette azokat a tagállamokat, amelyek ezt nem tették volna még meg, hogy lehetőleg minél előbb nyújtsák be új generációs regionális politikai programjaikat. Elisa Ferreira arra figyelmeztetett, hogy 2022 végéig valamennyi programot el kell fogadni, ellenkező esetben a 2022-es költségvetési allokáció terhére forrásvesztés vár rájuk. 

Magyarország azon tagállamok közé tartozik, amelyeknek a figyelmeztetés szól. A kormány 2021 legvégén ugyan benyújtotta a kohéziós pénzek felhasználásának kereteket adó partnerségi megállapodás tervezetét, az ezt tartalommal kitöltő programokat viszont még nem. Az EU-Monitornak nyilatkozó szakértők szerint a partnerségi megállapodás esetében a Bizottságnak három hónap áll rendelkezésére az észrevételek megtételére, majd a tagállami válasz után további egy hónap a megállapodás jóváhagyására. A programok végleges elfogadására pedig 4+1 hónap áll rendelkezésre. Így könnyen kiszámítható, hogy a kormányzatnak nagyon csipkednie kell magát, ha el akarja kerülni 2022-ben a forrásvesztést. 

A portugál nemzetiségű biztos a Régiók Bizottságának plenáris ülésén beszélt a kohéziós politika végrehajtásáról és az ezzel kapcsolatos kihívásokról. A 2014-2020-as felzárkóztatási programokról szólva úgy vélte, hogy azok a példátlan körülmények dacára ígéretesen haladnak, az Európai Bizottság eddig 253 milliárd eurót fizetett ki a tagállamoknak, ami a tervezett kifizetések 62 százaléka. 

Ez ugyanakkor a REACT-EU-ból folyósított forrásokat is magába foglalja, azokat az alapokat (nagyjából 50 milliárd eurót), amelyekkel a koronaválság kezelése érdekében kiegészítették a kohéziós politikát. 

Ferreira azt is elmondta, hogy a Bizottság már jóváhagyta a 2021-es kifizetések 99,3%-át és 20 operatív program módosítását is a 2022-es keret terhére. A Bizottság arra számít, hogy az idei év első felében valamennyi programmódosításra rábólinthat. 

A kohéziós politikai biztos figyelmeztetett, hogy „emberfeletti erőfeszítésekre lesz szükség” 2022-ben és 2023-ban a rendelkezésre álló pénzügyi keret maradék 38%-nak a felhasználására, hogy elkerüljék a forrásvesztést. A 2014-2020-as időszakot 2023 végén zárják, addig lehet folyósítani a kifizetéseket. 

Elisa Ferreira szerint különleges kihívás az, hogy ezeket a beruházásokat a helyreállítási és stressztűrő-képességi eszköz (RRF) forrásaival és az új generációs (2021 és 2027 közötti) kohéziós programok kidolgozásával egyidőben kell végrehajtani. „A példátlan mennyiségű finanszírozás óriási lehetőség, de egyúttal nagy felelősség is olyan EU-beruházásokra költeni a forrásokat, amelyek tényleges értéket állítanak elő és pozitív változást idéznek elő a terepen” – mutatott rá a politikus. 

Ferreira elmondta, hogy a 2021 és 2027 közötti hétéves időszakra vonatkozóan a növekedési és munkahelyteremtési programok 23%-át nyújtották be eddig, a 293 programból 66-ot. A biztos megértéssel szólt arról, hogy a csúszások a 2020-as és 2021-es koronaválsággal álltak összefüggésben. Ugyanakkor itt az idő az új programok véglegesítésére és végrehajtására – tette hozzá. 

Az új generációs kohéziós politikánál az egyik kihívás a zöld és a digitális átállás előmozdítása, amely egyetlen térséget sem hagy leszakadni. Egy másik típusú kihívás az RRF és a kohéziós alapok közötti szinergiák maximalizálása és a kettő összehangolása – mutatott rá a biztos. 

Elisa Ferreira közölte, hogy a Bizottság február elején mutatja be a 8-ik kohéziós jelentést az európai régiók és városok helyzetéről. A jelentés elemzést ad a kohéziós politikának a konvergenciához való hozzájárulásáról az elmúlt évtizedben, de arra is felhívja majd a figyelmet, hogy a koronaválság alatt számos tagállam közpénzből finanszírozott beruházásainak több mint a fele a kohéziós politikából származott. 

A biztos végezetül a releváns helyi partnereknek a programok előkészítésébe való bevonásának és képességépítésének a fontosságáról ejtett szót. „A kohéziós politikában és a fejlesztési politikában a helyi partnerek a titkos összetevők, a kulcsok a sikerhez” – jegyezte meg. „Magam és a főigazgatóság nagyon komolyan vesszük a partnerségi elvet. A regionális és helyi önkormányzatoknak az RRF-be történő bevonására is nagy hangsúlyt helyezünk” – húzta alá Elisa Ferreira, kohéziós politikai biztos a Régiók Bizottságának plenáris ülésén.