A földgáz és az atomenergia átugrotta a zöld magasugró lécet

Többszöri halasztás és hosszadalmas konzultációs procedúra után az Európai Bizottság szerdán elfogadta azt a másodlagos jogszabályt (felhatalmazáson alapuló jogi aktust), amely beemeli a gazdasági tevékenységeket és beruházásokat fenntarthatóság szempontjából osztályozó taxonómia rendeletbe a földgázt és a nukleáris energiát, elismerve a két energiaforrás fontos szerepét a klímasemlegesség felé vezető átmenetben. 

„Az atomenergiával és a földgázzal kapcsolatos beruházásoknak hídként szerep jut a zöld átállásban. Realista és pragmatikus megközelítés mellett döntöttünk. Ez nem egy ingyen belépőjegy, hanem szigorú feltételekhez kötött és meghatározott időre szól, hozzájárulva a zöld átmenethez. A taxonómia rendeletet maradéktalanul tiszteletben tartja a döntés” – vette védelmébe a már megszületése előtt támadások célpontjává vált döntést az Európai Bizottság. 

Bas Eickhout, EP-képviselő, az európai zöldek taxonómia ügyben illetékes egyik szószólója ugyanakkor úgy látja, hogy a Bizottság történelmi hibát követ el a földgáznak és a nukleáris energiának tett engedménnyel. „A taxonómia a zöld beruházásról szól, a jogszabály kizárólag zöld címkét engedélyez, más címkére nem ad lehetőséget” – nyilatkozta újságíróknak a holland képviselő, aki közvetlenül Emmanuel Macron újraválasztásához nyújtott segítséget lát a nukleáris energia taxonómia keretei közé való beemelésében. Szerinte mindez aláássa az európai zöld megállapodás hitelességét. Párttársa, Michael Bloss, a német Zöldektől még nála is elítélőbben fogalmaz: „Az Európai Bizottság kinyírja ezt az eszközt. Mindenki, aki eddig a fenntartható energiaforrásokba akart beruházni, nem fogja ezt tenni, ha tudja, hogy a pénzét atomerőmű-fejlesztésre is fordíthatják” – mondta. 

A Tanácsnak és az Európai Parlamentnek most négy hónapja van a Bizottság által elfogadott jogi aktus elbírálására, amely határidő két hónappal meghosszabbítható. A jogi aktussal szemben a Tanács megerősített minősített többséggel – vagyis a tagállamok legalább 72%-át (legalább 20 tagállamot) és az EU népességének legalább 65%-át képviselve –, az Európai Parlament pedig a plenáris ülésen szükséges többséggel (legalább 353 európai parlamenti képviselő szavazatával) emelhet kifogást.

A zöldpárti képviselők szerint zéró az esélye annak, hogy a Tanácsban összejöjjön a bizottsági változat megbuktatására alkalmas többség, a Parlamentben azonban még megfordíthatónak tartják a helyzetet. Eickhout és kollégái úgy számolnak, hogy jelenleg körülbelül 250 képviselő áll az ő oldalukon, tehát nagyjából 100 tagot kellene még megnyerniük az ügynek a 705 fős létszámú képviselőtestületből. 

Bas Eickhout jogi lépéseket sem zárt ki arra az esetre, ha nem sikerülne megfordítani az irányt. Valószínűleg nem ők lennének az egyetlenek, mert egyes tagállamok, mint Németország, Ausztria és Luxemburg is az Európai Bírósághoz fordulhatnak a taxonómia rendelet általuk vélelmezett megsértése miatt. 

Az EU két fő eszközzel próbálja egyengetni az utat a 2050-es klímasemlegességi cél elérése előtt. Az egyik eszköz a szabályozás, amelynek középpontjában a szénkibocsátás árának megszabása áll, jórészt erről szól a Fit for 55 néven futó klímacsomag, amely 2030-ig határoz meg intézkedéseket a károsanyag-kibocsátás legalább 55%-os csökkentésére az 1990-es szinthez képest. A másik eszköz a pénzügyi feltételek olyan módon történő alakítása, hogy a közpénzek mellett nagyságrendekkel több magánberuházást vonzzanak be a klímacélok elérése érdekében. Ez alapvetően a fosszilis energiaforrások (szén, olaj, földgáz) kivonását és megújuló energiaforrásokkal való helyettesítését jelenti, és éppen ez a célja a taxonómia rendeletnek is. 

Becslések szerint a gazdaság zöld vágányra történő átállításához évente legalább 350 milliárd euró összegű beruházásra lenne szükség. A még 2020 végén elfogadott taxonómia rendelet a fenntarthatóság szempontjából osztályozza és kategorizálja az energia generálását is magába foglaló gazdasági tevékenységeket. A rendelet három kategóriát határozott meg aszerint, hogy a tevékenységek mennyire minősülnek fenntarthatónak. Ezek: az alacsony szénkibocsátású, az átmeneti és a rásegítő. Az utóbbi két esetben olyan tevékenységekről van szó, amelyeket nem lehet jelenleg kiváltani technológiailag, vagy gazdaságilag alacsony szénkibocsátású alternatívákkal, de hozzájárulnak az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodáshoz, és potenciálisan fontos szerepet játszhatnak a klímasemleges gazdaságba való átmenetben. 

A Bizottság szerdai döntése bizonyos atomenergiával és földgázzal kapcsolatos tevékenységeket beemel a második, átmeneti kategóriába, azt állítva, hogy ez nem von majd el forrásokat a megújulóktól. 

A taxonómia rendelet öt környezeti, fenntarthatósági kritériumot is lefektet, előfeltételként rögzítve a zöld címkéhez a számottevő környezeti károkozás tilalmát. A nukleáris energiát, noha tiszta, alacsony szénkibocsátású energia, éppen azon az alapon nem gondolták kezdetben a taxonómia részének, hogy ma még nem megoldott a különösen radioaktív nukleáris hulladék hosszú távú tárolása. 

Egy bizottsági tisztviselő szerdán elismerte, hogy „per se” (önmagában) a taxonómia rendelet értelmében sem a földgáz, sem a nukleáris energia nem minősül zöldnek. 

Tudományos vélemények kikérését követően a Bizottság mégis arra a következtetésre jutott, hogy a nukleáris energia, szigorú biztonsági és környezetvédelmi feltételek tiszteletben tartása mellett nem okoz számottevő kárt a környezetben, és az Európai Zöld Megállapodással összhangban szerepet játszhat a klímasemlegességbe való átmenet során. 

A felhatalmazáson alapuló jogi aktus az alábbi atomenergiával kapcsolatos tevékenységeket sorolja az átmeneti kategóriába, lényegében fenntartható címkével ellátva ezeket:

-    Zárt üzemanyag-ciklusú fejlett technológiák (IV. Generáció) a biztonsági sztenderdek és a nukleáris hulladék minimalizálását célzó jövőbeli technológiákra vonatkozó kutatás és innováció ösztönzése végett (nincs határidőhöz kötve). 

-    Energiatermelést szolgáló új atomerőmű-projekt, amely a legjobb létező technológiákat (Generáció III+) alkalmazza. Ezek esetében az építési engedélyek jóváhagyására 2045-ig nyílik lehetőség). 

-    A már meglévő nukleáris létesítmények átalakítása és teljesítményének növelése élettartamuk kiterjesztése céljából (ezt 2040-ig ismerik majd el – addig lehet majd jóváhagyni ilyen projekteket). 

Ugyanez a földgáz esetében: 

-    Villamos energia előállítása fosszilis gáztüzelőanyagokból

-    Nagy hatékonyságú kapcsolt termelésű erőművekben fűtés/hűtés és áram fosszilis gáztüzelőanyagokból történő előállítása

-    Hűtéshez és fűtéshez szükséges energia előállítása fosszilis gáztüzelőanyagokból hatékony távhő szolgáltatási és hűtőrendszereknél. 

Valamennyi földgázzal kapcsolatos tevékenységnek az alábbi kibocsátási határértékek valamelyikének meg kell felelnie: 
Az életciklus alatti kibocsátásnak 100 gramm CO2/kWh alatt kell lennie, vagy

2030-ig kiadott építési engedélyek esetén és ahol a megújulók nem állnak kellő mennyiségben rendelkezésre, a közvetlen kibocsátás 270g/kWh alatt van, vagy villamos energiatermelés esetén éves közvetlen üvegházhatás-kibocsátásuk 20 év átlagában nem haladhatja meg az 550 kg/kW-ot. Utóbbi esetben kumulatív feltételeknek is eleget kell majd tenni, például annak, hogy egy szén- vagy olajtüzelésű erőmű helyébe kell lépnie, és legkésőbb 2035-re maradéktalanul át kell állni megújulók vagy alacsony szénkibocsátású gázok (például hidrogén) használatára.