Átmenetileg még jobban elszáll az infláció egész Európában

2021 utolsó negyedévében a tavaly novemberi adatokhoz képest nagyobb mértékben lassult le a növekedés az EU-ban és az eurózónában, de az Európai Bizottság csütörtökön bemutatott téli prognózisa így is jelentős, 5,3%-os GDP-növekedést jelez előre 2021-re, 2022-re pedig előreláthatóan 4%-kal, 2023-ban 2,8 százalékkal fog növekedni a gazdaság. 

A növekedés üteme Brüsszel friss becslései szerint a tavalyi év utolsó negyedében 0,4%-ra mérséklődött az előző negyedévi 2,2%-ról. Az ősszel előrejelzettnél nagyobb mértékű lassulást a Bizottság a Covid19-fertőzések megugrásának, a magas energiaáraknak és a kínálati oldal folytatódó zavarainak tudja be. 

Az ideiglenesen romló körülmények a Bizottság magyar GDP-növekedésre vonatkozó adatait sem hagyták érintetlenül az őszhöz képest. Novemberben még 7,4 százalékra becsülte a magyar gazdaság bővülését a testület, mostanra közel 1 százalékkal alacsonyabb, 6,5%-os növekedést tart valószínűnek (a 2021-es évre vonatkozó végleges adatok áprilisban jönnek ki). Tavaly novemberben Magyarországnak még 5,4%-os, mostani téli előrejelzésében már csak 5%-os növekedést jósolt 2022-re a Bizottság, a 2023-as prognózis ugyanakkor változatlanul 3,2 százalék. A magyar növekedés várhatóan így is 1 százalékkal meghaladja majd az uniós átlagot. 

„Ezen a télen több ellenszél is hűtötte Európa gazdaságát: az omikron variáns gyors terjedése, a gyorsan emelkedő energiaárak és az ellátási lánc tartós zavarai által vezérelt infláció további emelkedése. Mivel várhatóan ezek az ellenszelek fokozatosan enyhülnek, arra számítunk, hogy a növekedés már idén tavasszal újra felgyorsul. Az árnyomás valószínűleg erős marad nyárig, majd az előrejelzések szerint az infláció csökkenni fog, amint mérséklődik az energiaárak növekedése és enyhülnek a kínálati oldal szűk keresztmetszetei. A bizonytalanság és a kockázatok azonban továbbra is magasak” – közölte a téli előrejelzés bemutatásakor Paolo Gentiloni, gazdaságpolitikai biztos. 

A Bizottság legfrissebb előrejelzése azt feltételezi, hogy a jelenlegi fertőzéshullám nem terheli meg tartósan a gazdaságot. A logisztika és az ellátás terén kialakult szűk keresztmetszetek – többek között a félvezetők és egyes fémáruk hiánya – legalább az év első felében azonban várhatóan továbbra is visszafogják majd a termelést. Most úgy tűnik, hogy az energiaárak az őszi előrejelzésben vártnál hosszabb ideig magasak maradnak, és tovább fékezik a gazdaságot és nagyobb inflációs nyomást gyakorolnak – húzza alá téli gazdasági prognózisában a testület. 

Brüsszel ennek megfelelően az inflációs előrejelzést az őszi becsléséhez képest jelentősen felfelé módosította. Ez – a magas energiaárak hatásai mellett – azt is tükrözi, hogy ősz óta az egyéb árukategóriák egyre szélesebb körére nehezedik inflációs nyomás.

Miután az euróövezet inflációja az elmúlt év negyedik negyedévében 4,6%-os rekordmagasságot ért el, az előrejelzések szerint 2022 első negyedévében 4,8%-on tetőzik majd, és az év harmadik negyedévéig 3% felett marad. A kínálati korlátokból és a magas energiaárakból eredő nyomás enyhülésével az infláció várhatóan 2,1%-ra csökken az év utolsó negyedévében, mielőtt 2023-ban az Európai Központi Bank 2%-os célkitűzése alá süllyedne.

Az előrejelzés szerint az euróövezeti infláció a 2021. évi 2,6%-ról 2022-ben 3,5%-ra (a teljes EU-ban 2,9%-ról 3,9%-ra) emelkedik, majd 2023-ban 1,7%-ra (a teljes EU-ban 1,9%-ra) csökken.

Ami Magyarországot illeti, a 2021-es, a 2022-es és a 2023-as előrejelzést is felfelé módosította a Bizottság, amely a tavalyi évben 5,2%-os, idén 5,4%-os (ősszel még 4,8%-os), 2023-ban pedig 3,6%-os drágulásra számít. Emlékezetes, hogy 2021 utolsó negyedévében 6,7%-kal még hazánk számított abszolút elsőnek az infláció terén. A legfrissebb előrejelzés 2022-ben már 6 uniós tagállamban is (egytől-egyig kelet- és délkelet-európai országokról van szó) a magyarnál magasabb inflációt jósol.